Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
nagyon emlegették. Szilágyi Sándor, Mika Sándor és mások a Székely Oklevéltár és az Erdélyi Országgyűlési Emlékekben több Brassóban őrzött levelet közöltek, a brassói és barcai magyarság történetére vonatkozó forrásanyag azonban kívül maradt érdeklődési körükön.(4) Az utóbbi években a XVI. századi brassói magyar nyelvemlékek^ és Bethlen Miklós brassói levelezésének kiadásával^ bővült a Brassóra vonatkozó történeti irodalom; ugyanakkor az SZ.T-ba néhány jellegzetes barcasági régi szöveg is bekerült. Válogatásunk célja, hogy eredeti magyar szövegekkel és elbeszélő forrásokkal szemléltessük a barcasági magyarság történetét s a brassói magyar krónikák kiadásával a - román és a szász anyagot kiegészítve - hozzájáruljunk Brassó történetének jobb megismeréséhez. A Brassó és Barnaság történetére vonatkozó forrásanyag három csoportra osztható: 1. Elbeszélő források (életrajzok, annalesek, anyakönyvi feljegyzések, reformkori történelmi összefoglalók). Ebbe a csoportba tartozik a Brassóban nyomtatott első magyar könyv Sze- beni NyírőJános által írt előszavának történelmi része, Bolgárszegi Tatrosi György életrajza és annalese (1560-1645), a kisnemesi eredetű és értelmiségi származású Szeli József által megkezdett anyakönyvi bejegyzés s ennek folytatása, valamint a Szeli József szerkesztette Barcai Magyarságnak rövid történeti rajza. Ebbe a csoportba sorolható a jobbágy származású jozefinista Gödri János munkája a brassói magyarok és a magyar egyház történetéről. 2. Tanúkihallgatások és levelek Brassó és a jobbágyok életéből. A Brassói Áilami Levéltár igen gazdag a barcasági Tízfalu jobbágyságának problémáit feltáró tanúkihallgatásokban és levelekben. Az itteni jobbágyok nem hagytak hátra történelmi feljegyzéseket, ám a jelzett tanúkihallgatások éles fényt vetnek a jobbágyság súlyos társadalmi problémáira, s bizonyítják, hogy a nép évtizedek múltán is emlékezett a fontosabb történeti eseményekre, például a tatárjárásra, a nagyobb pestisjárványokra, vagy a jelesebb történelmi személyiségekre. Ez a forrásanyag szem4
