Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
lélteti a barcai magyarság és románság sorsközösségét szoros kapcsolatait, és adatokkal bizonyítja a jobbágyszökések gyakoriságát. 3. Az 1688-as brassói felkelés forrásanyaga. Bár némileg eltér a célul kitűzött fő vonulattól - a barcasági és brassói magyarság történetének bemutatásától hasznosnak véltük, hogy ízelítőt adjunk a brassói 1688-as társadalmi megmozdulás gazdag magyarforrásanyagából is. Az önálló erdélyi fejedelemség végnapjainak egyik legfontosabb eseménye volt a "Brassai populus Tumultusa", vagyis a vargacéh vezette szász polgárság antipat- rícius, antifeudális és élesen Habsburg-ellenes megmozdulása. Az 1688-as megmozdulás volt a legjelentősebb erdélyi városi társadalmi mozgalom. A felkelésnek magyar szereplői is voltak: a városvezetöség szolgálatában álló törcsvári porkoláb, városi szolgák, valamint Brassóban lakó vagy itt szállást bérlő nemesek. Természetesen ezzel nem merül ki az itteni levéltárakban őrzött vagy Brassó városára vonatkozó magyar nyelvű forrásanyag. A XVII-XVIII. század folyamán számos erdélyi nemes tartott szállást Brassóban, többek között Béldi Pál, Nemes János, Bethlen Miklós.(7) A kuruc korban hosszú évekig lakott Brassóban Cserei Mihály, krónikájában sok érdekes és fontos brassói vonatkozást találunk. Természetesen: sem ó, sem Nemes János nem tekinthetők brassói krónikásoknak. Brassó Tanácsa a XVI. század végétől kezdve magyarul levelezett a fejedelmi hatóságokkal, volt rá eset, hogy a főbíró vagy folnagy személyesen ragadott tollat. A neves brassói főbíró, Michael Weiss aiias Fejér Mihály veretes, ékes magyar nyelven levelezett többek között legfőbb ellenségével, Báthory Gábor fejedelemmmel. A XVII. század végén szinte minden jelentős erdélyi fóember (Apor István, Teleki Mihály, Bethlen Miklós, Bánffy György) levelezett a Tanáccsal. A városi szász hatóságok már a XVII. században fogadtak egy magyar deákot (Ungarischer Secretario), aki a yáros többi alkalmazottaival együtt rendes fizetést kapott, s a magisztrátus tulajdonában lévő házban lakott. Válogatásunk főszereplője tehát a brassói és barcai magyarság. Brassó első adókönyvei (1475-1500) szerint a város valame5
