Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Jegyzetek

patrícius, több ízben városi falnagy (1784-1786,1790-1799). Feljegyzései fontos forrásai Erdély s főleg Brassó történetének.

6 Johann Georg Edler von Schobeln (1747-1805) brassói szenátor.

7Afeketehalmi Georg Preidt 1771-1806. szept. 21 között volt brassói főpap és esperes.

8 Zajzonban 1781-ben Rab Mihály volt a falnagy, Piroska Mihály a provillicus, Foris István, Bálint György junior és Bálint János polgárok.

9 A régi pürkereci orgona felirata:

A szent Úristen ditséretére Szentséges nevének szent tiszteletére Ez orgonát Bacsó Mihály molnár vette Óházastársávalidehelyeztette.

Ezzel az ő fiók ifjú Bacsó István E gyülekezetben orgonálni kíván Urnák ditséretet hogy adhasson nyilván Dicsérendő nevét segítségül híván 1767-ik esztendőben 28. napon ennek Októberben T. Barthos Márton papnak idejében Kezde orgonálni az Urnák nevében.

(Csángó Naptár 1926, 46.)

Forrás

Payo Sándor: Szeli József brassói á.h.evang.tanító levele Fábri Gergely győri rectorhoz. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár II. Bp. 1903, 168-170.

Irodalom

Payo Sándor: Magyar pietisták a XVIII, században Bp. 1898. Jegyzetek

1 Sartorius vagy Szabó János evangélikus lelkész a felvidéki Rozsnyón született. A Besztercebányán és Rozsnyón megkezdett tanulmányait 1729-tól kezdve a wittenbergi egyetemen folytatta, 1733-tól a Berlinben állomásozó magyar katonák tábori lelkésze volt. Valószínűleg 1736-ban tért haza. 1730-33-ban Wit- tenbergben Magyar lelki óra címmel 4 kötetet adott ki. (Uj M. T. Lex. III. 1774-1775).

342