Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Jegyzetek

2 Szent penitentiára serkengető és az igaz üdvösség útjára mutató magyar lelki órának harmadik fertálly és része... németbül magyarra fordított imádságok is, három deák ékes énekekkel együtt, hozzá adattak: kiket a kegyes híveknek lelki hasznikra, most legelőször ilyen rendben öszve szedvén világosságra botsá- tot. Vitenberg, 1732. (439 darabból álló egyházi énekgyüjtemény).

3 Az előszó szerint Fábri Gergely volt Sartorius munkatársa.

4 Aachs (Ács) Mihály (1646?) a Győr megyei Kemeness Szentmártonban született s a német egyetemeken végzett tanulmányai után több dunántúli helységben volt lelkész (Kőszeg, Devecser, Németcsó) és kemenesalji fő senior. Említett munkái: Boldog halál szekere, Strassburg, 1702; Zengedező mennyei kar, Lőcse, 1696; azaz németből magyarra fordíttatott szép isteni dicséreteket és hálaadó énekeket, más magyarul szerzett kegyes énekekkel együtt magában foglaló könyvecske, Lőcse, 1696. v. ö. Ky. M. I. lex.l. 9.

5 Torkos András (Győr, 16697-1737) győri evangélikus lelkész, a pietizmus buzgó híve. A wittenbergi egyetemen 1696-ben magiszteri címet szerzett és előadásokat tartott. 1698-ban tért szülővárosába, ahol előbb rektor, 1707-ben pedig lelkész lett. A "Mi Urunk Jézus Krisztus Új Testamentuma" csak 1736-ban, halála után, jelent meg Wittenbergben. Elöljáró beszédet fia, Torkos József írt. V. ö. Ky M. I. Lex. 111.2111.

6 Úgy a közönségesen, mint az elegánsan bekötött példányokat.

7 Ács Mihálynak a már említett Zengedező mennyei kar és egy más munkája az Arany láncz, avagy oly buzgó fohászkodások és rövid alázatos imádkozások, kikkel a győzhetetlen Isten meggyőző igaz hit, ő felségét magához kapcsolhatja. Lőcse, 1696.

8 Stephanus Vas Kiskapusiensis 1731-ben a brassói szász gimnázium tanítványa volt, Martinus Apatzai Septempaganus tehát Hétfalusi Apáczai Márton pedig egy évvel előbb, 1730-ban szerepel a brassói iskola anyakönyvében, v. ö. Binder Ev. 35 (Apáczai Márton), 107 (Vas István).

343