Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Bevezető tanulmány

azon városbeliek felverték és javakban megkárosították intra bis quondenam mindeniket az brassai bíró és Tanács contentaltas- sanak plenarie azok által, akik cselekedték az facimust".*33) A társadalmi, vallási és etnikai ellentétek megnehezítették a kuruc korban szép számmal Brassóba húzódott nemesek (Apor Péter, Vargyasi Dániel István, Cserei Mihály és mások) kapcso­latteremtéseit. Nincs adatunk arról, hogy a magyar evangélikus lelkészek vagy iskolamesterek kapcsolatban lettek volna a labanc nemesi emigrációval, sem arról, hogy a magyar evangélikus temetőnek számító leprástemplom kertjében(34) nemesek is te­metkeztek volna. Cserei Mihály Brassóban meghalt gyermekeit vagy a Fellegvár(35) alatt temette el, vagy hazaküldte Nagyajtára, amint ezt ó maga feljegyezte:"1703. Szorultam feleségemmel, gyermekeimmel együtt az kurucok elől Brassóba. Anno 1705. Ott laktam hét esztendeig s három holnapokig, költöttem ott el kész pénzt 6019 forintokat. Anno 1707.14 december éczaka 4 s 5 óra között adott Isten brassai exiliumban egy kis leánykát, Évát a feleségemnek. Anno 1708. 23 juli éczaka 11 és 12 óra között vízi betegségben halt meg Brassóban az édes kis leányom Éva, ugyanott az óh brassai (óbrassói) hegyen való templom mellett el is temettettem. Anno 1709 18 julii éczaka 1 és 2 óra között halt meg az lelkem angyali fiam Jósefem Brassóban himlőben, testit kiküldöttem Nagy-Ajtára.(36) A XVII. század végétől felvidéki magyar és szlovák, valamint helybeli születésű tanult emberekből ötvöződik össze egy evan­gélikus értelmiség, amely külön színfoltot képvisel a XVIII.-XIX. századi erdélyi magyar művelődésben. A barcai falvakon kívül a szász székek magyar népszigeteinek (a kóhalomszéki Szászs- zsombor és Halmágy, a medgyesszéki Kiskapus és a Beszterce- vidéki Zselyk) lelkészeiből és iskolamestereiből összetevődő ér­telmiség legjelentősebb képviselője Szeli József és Gödri János volt. A régi írók - köztük Orbán Balázs - főleg felekzeti okokból elítélték Szeli és Gödri történetfelfogását.(37) A mai kor embere azonban felülemelkedik az akkori szempontokon, a társadalmi és művelődési körülményekhez alkalmazkodó személyiségeket lát Széliben és Gödriben, akik tehetségük szerint küzdöttek nemze­tő

Next

/
Thumbnails
Contents