Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
tiségük kulturálisfelemelkedéséért, fordításaikkal pedig hidat vertek a magyar és szász kúltúra között. A Barnaság, különösen Brassó magyar népe ebben a szakaszban is állandóan befogadott székelyeket, akik közül többen beépültek az evangélikus értelmiségiség soraiba. A székely hatás magyarázza többek között a brassói rovás-irás fennmaradását.*38* * * * A brassói analisták feljegyezték úgy a helyi, mint az országos eseményeket. Az utóbbi adatokban különösen gazdag Tatrosi György krónikája: megtalálható benne az erdélyi fejedelemség minden fontosabb eseménye, megörökíti a Bethlen Gábor és az öreg Rákóczi György vezette Habsburg-ellenes hadjáratok fontosabb mozzanatait: Erdély viszonya a szomszédos Moldvával és Havaselvével szintén tág teret kap feljegyzéseiben. A levéltári anyaggal kiegészített brassói magyar történeti irodalom 1560 és 1783 között Brassó és a Barnaság majdnem minden fontos eseményéről tájékoztat. Tatrosi tudott a lutheránus egyháztörténet fontosabb eseményeiről, az 1583-as szász törvénykönyv megjelenéséről, a Michael Weiss vezetése alatt álló brassóiak harcáról Báthory Gábor fejedelem ellen, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György brassói látogatásáról. A későbbi források tudósítanak mindkét tatárjárásról (1657,1683), a brassói lázadásról (1688), és a kuruckor egyes eseményeiről. Leggazdagabb a XVII. századi Brassó, különösen az akkori magyar társadalom bemutatása. A brassói magyar források azonban nemcsak a pollitikai eseményeket tartalmazzák. Érdekes adatokkal egészítik ki a Bar- caság demográfiai képét is, és meglehetősen szemléletesen tárják elénk a korabeliek életét. Megrendítő pestisjárványokról, árvizekről,aszályos évekről, sáskajárásokról tudósítanak, feljegyzik az üstökösök és új csillagok megjelenését. Az csak természetes, hogy a krónikások adatait szinte minden esteben más jellegű adatokkal lehet kiegészíteni. Alább a Barnaságon pusztító számos pestisjárvány közül háromról szólunk; s számszerű adatok évszázados távlatból nézve is megrendítóek. Tatrosi feljegyzi, hogy 1633-ban "a pestis igen felette grassál Erdélyben, de főkép16
