Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
a karókat kitépte, s mindent a Tömös csatornába dobtak. Johannes Stamm krónikás az 1689. január 10-én elhúnyt Valentinus Pleckerról azt jegyezte meg, hogy ő volt a vezetője annak az irányzatnak, amely ellenezte a bolonyai magyar templom építését.'3^ így végül is a lakosság és a Tanács ellenállásán meghiúsult a bolonyai templomépítés terve. Gotthárd János papsága alatt Teleki Mihály kancellár 1684- ben ismét megpróbálta a kálvinista befolyást legalizálni. Ebben az évben Apor István vette át a törcsvári harmincad kezelését, aminek jövedelméből kiegészítették a magyar lelkészek és iskola- mesterek fizetését. "Ennek-felette az brassai magyar praedicator és skolamesternek az ő nagyságok collatiója szerint az mivel tartozom, megadom."(31) Az 1684-es barcai evangélikus esperesi gyűlés ismét elveti azt a próbálkozást, hogy Brassóban a magyar gyülekezet kálvinista vezetésű legyen/32' 1685-ben Türkösi Hajdú István beiktatásával - Thököly Imre későbbi tábori lelkésze - Brassóban egyelőre lezárul a kálvinista hatás. A szász egyházi hatóságok figyelme 1684-tól kezdődóleg mindinkább Hétfalu felé fordul, ahol még néhány évtizedig a kálvinista kollégiumok végzettjei voltak iskolamesterek és lelkészek. A politikai (birtokjogi) befolyást a kilenc faluban Brassó egyházi és szellemi téren is érvényesíteni akarta. Ez azonban nehezen ment: még 1740-ben is a városbíró a "kripto-kálvinista" lelkészek miatt Hétfalu minden egyházát megvizitálta s érvényesíteni akarta a lutheránus ha- tást.(32a) A kálvinista-lutheránus vita sokat ártott a brassói szász-magyar viszonynak. A szász lakosság nemes ellenes hangulata bizonyára fékezte a brassói plebejus rendű magyarok felvételét a céhekbe, s általában a társadalmi felemelkedésüket is. Magyar nemesek továbbra is béreltek szállásokat Brassóban, ám ha a hatóságokkal meg is találták a modus vivendit, a szász polgárságtól elszigetelten éltek. Az 1688-as brassói felkelés alkalmával a nép nemcsak "Apor István uram brassai szállását verte fel", hanem általános támadást intézett az itteni nemesi tulajdon ellen: "Brassóban lőtt megházasíttottakról. Az nem régen történt Brassai Tumultusban a kiknek szállásokat vagy házokat az városban 14
