Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
Bevezető tanulmány
Brassó és a Barcaság művelődéstörténete hol párhuzamos az erdélyi magyarság többségével, hol pedig lényeges sajátosságokat mutat. A katolikus korszakban, és a reformáció kezdeti szakaszában (kb. 1560-ig) Brassó fejlődése azonos mederben folyt, mint a vele nagyjából azonos méretű Kolozsváré. Minden jel arra mutat, hogy a brassói Domokos-rendi kolostor egyik szerzetese magyarul is prédikált még a reformáció előtt. Jellemző adat, hogy a brassói Domokos-rendiektól egy középkori magyar barátcsúfolódás is fennmaradt.*12) A brassói reformáció első évében, tehát már 1542-tól kezdve Demeter személyében az itteni magyar lelkészről és annak házáról értesülünk.*13)Mindenesetre jellemző, hogy a brassói magyar protestáns templom a barátok elűzése után a klastrom szentélyében kapott helyet. Mivel a reformáció korában folyamatosan tudunk az itteni magyar lelkészekről, s tudva azt is, hogy Hétfaluban már az 1544-es vizitáció beszámol a falusi iskolákról, magyar iskola létezése még inkább feltételezhető Brassóban, annak ellenére, hogy a magyar mester neve csak 1560-tól tűnik fel a városi alkalmazottak névjegyzékében.*15) A XVI. század derekán még nincs éles határ a szász és magyar kultúra, illetve a protestáns felekezetek között. Ekkor még Basilius Ferenc doktor és testvére, Basilius Ambrus személyében kolozsvári születésű lelkészei voltak Brassónak, Gyulai Pál magyar humanista 1592-es végrendelete alapján deák és görög könyveit "a brassai város Bibliothecájának" hagyományozza.*16^ Kolozsvári Basilius Ferenc lelkészkedése (kb. 1546-1560) után Árkosi Veres Péter székelyföldi születésű humanista, a Hontems Gimnázium rektora lett a brassói magyar pap. Árkosi Péter esete annyiban egyedi, hogy egyaránt prédikált magyarul és németül s a klastromi prédikátori állást a keresztényfalvi, majd haláláig (1572) a feketehalmi plébánosi stallummal váltotta fel, s a nevét Petrus Roth-nak írva, a szász kultúrát szolgálta.*17) íme, egy brassói ellenpárja Heltai Gáspárnak aki bár szász anyanyelvű lévén, s hosszú ideig a kolozsvári szászok prédikátora, nyomtatványaival szolgálta a magyar művelődést. A XVI. század második felétől jó száz éven át (kb. 1570-1670) 9
