Lehoczky Egyed: A népiskolai evangélikus keresztyén vallástanítás módszertana - Tanító- és tanítónőképző-intézetek, a létesítendő tanítóképző-akadémiák és a vallástanítói továbbképzés céljaira (Miskolc, 1940)
IV. A népiskolai vallástanítás tárgyainak tanítási módja - A. Történeti anyagok
ti ként tanulságos és értékes könyvükben.* (Pl. a karácsony- estéről vagy a bűnös asszonyról szóló történetek.) Más valláspedagógusok pedig a modernizálás jelszavának hatása alatt — különösen az alsó fokozaton — a mi korunk műveltségi, gazdasági és társadalmi viszonyaiba akarták áthelyezni a bibliai történetek cselekményét és szereplő személyeit. Itt meg az a veszély fenyegeti a bibliai történeteket, hogy a gyermek szemében megrendülhet a történetek valószerüsége és hitelessége. Legfeljebb egyes vonásokat használhatunk fel mai életünböl a múlt viszonyainak szemléltetésére. Pl. Józsefnek és Máriának Názáretböl Bethlehembe való nehézkes útját összehasonlítjuk a mai gyors és kényelmes utazási móddal. Általában kegyeletes tartózkodást és tiszteletet kell tanúsítanunk a bibliai történetekkel szemben és óvakodnunk kell minden olyan változtatástól vagy inkoko- latlan kibővítéstől, mely azok tekintélyének veszélyeztetésére és profanizálására alkalmas. 2. Ismeretlen szavak és fogalmak magyarázata. A meg nem értett szavak, fogalmak és cselekvések (oltár, áldozat, puszta, próféta, Messiás stb.) akadályozzák a történet helyes megértését és megbénítják a gyermek érdeklődését. Azért ezeket a történet megfelelő helyén a gyermekeknek világosan és érthetően meg kell magyarázni. Ä magyarázatnak néha nagy hasznára van egy alkalmas szemléltető eszköz (kép, modell, rajz stb.). A szükséges tárgy- és fogalommagyarázat helyére és idejére nézve a felfogások eltérnek egymástól. Egyes valláspedagógusok azt kívánják, hogy minden ismeretlen szónak és fogalomnak magyarázata már az előkészítésben történjék meg. így a szó- és tárgymagyarázat nem bénítja meg a gyermekek érdeklődését és figyelmét és a történet zavartalanul hathat a gyermekek lelki életére. Ez azonban egyszerűen és természetesen nem mindig valósítható meg. Azért helyesebbnek tartjuk azt a magyarázó eljárást, mikor a magyarázatot mintegy beleszöjjük a történetbe. A Káin és Ábel c. történetben pl. az oltár és az áldozat fogalmát úgy magyarázhatjuk meg, hogy elbeszéljük, miképpen épített Ábel oltárt és hogyan áldozta fel Istennek az állatot. Nagyon hatásos az a magyarázási mód is, mikor az ismeretlen szavak és fogalmak magyarázatát a történetben szereplő személyekkel hozzuk összefüggésbe. A helyett pl., hogy a bölcsek fogalmát magyaráznék, elmondjuk, hogy a bölcsek csillagjós* E. u. O. Zurhellen : Wie erzählen wir den Kindern die biblischen Geschichten? 6. kiad. 1925.
