Lehoczky Egyed: A népiskolai evangélikus keresztyén vallástanítás módszertana - Tanító- és tanítónőképző-intézetek, a létesítendő tanítóképző-akadémiák és a vallástanítói továbbképzés céljaira (Miskolc, 1940)
IV. A népiskolai vallástanítás tárgyainak tanítási módja - A. Történeti anyagok
72 lássál foglalkoztak ; a helyett, hogy a bélpoklosság betegségét ismertetnök, elmondjuk egy bélpoklosnak szomorú sorsát, testi és lelki szenvedéseit. Az ilyen magyarázat részvétet, együttérzést ébreszt a gyermekben, míg a betegségnek száraz leírása undort, utálatot kelthetett volna bennük. A vámszedö, a százados és kormányzó szavakat leginkább a szereplő személyek kötelességeinek és feladatainak ismertetésével magyarázhatjuk meg. 3. A bibliai történet kibővítése. Ha a vallástanításra nézve feltétlenül kötelezőnek tartjuk is a hűség elvét, mégis vannak olyan esetek, amikor a bibliai történetet nem mondhatjuk el eredeti alakjában, hanem azt ki kell egészítenünk, így pl. szükség van a külső körülményeknek és viszonyoknak, a történet hátterének megismertetésére. A napkeleti bölcsekről szóló történetben a vallástanítónak le kell írnia a sivatagot természeti sajátságaival és veszélyeivel ; szólnia kell a tevékről, melyek ott nélkülözhetetlenek. A Mózes születéséről szóló történetben a tanítónak szólnia kell a Nílus folyóról, mely olyan nagyjelentőségű volt a régi egyiptomiak történetében, a Nílus melletti náddal, sással borított árterületről, a veszedelmes krokodilusokról stb. — Szükség van sokszor a szereplő személyek lelki állapotának, tetteik belső okainak, jellemüknek megrajzolására. A biblia ugyanis többnyire csak objektív tényeket mond el, de a tények szubjektív okait, lelki indítékait sokszor nem említi meg, vagy csak futólag érinti. (A pásztorok féltek, az ifjú bánatosan eltávozott, Jézus könnyezett stb.) Az Ábrahám elhívásáról szóló történetben nem elég csupán azt mondani, hogy Ábra- hám az Úr felszólítására elhagyta szülőföldjét és a messze idegenben levő Háránba vonult. Hanem a tanítónak rá kell mutatnia azokra a belső indítóokokra, melyek Ábrahámot ősei földjének elhagyására késztették, továbbá arra a nehéz lelki tusára, mely megelőzte nála az Úr parancsának teljesítését. Az Illés a pusztában c. történetben Illés lelki állapotát a Kérith patakja mellett súlyos helyzetével kell megmagyarázni. A víz elszikkadt, Hlés már látta azt a napot eljönni, mikor a patak egészen kiszárad és mégis várt, míg Isten öt máshová hívja stb. A lelki élet rajza így szemléletesebbé teszi a bibliai történeteket és élményszerű hatásukat fokozza. — A történet szövege néha olyan rövid, szűkszavú lehet, hogy okvetlen kiegészítésre, kibővítésre szorul, különben a gyermekek nem értik meg vagy ez nem tesz rájuk hatást. így pl. ki kell egészíteni Máté vámszedö tanítványul való elhívásának történetét, melyet mindössze egy vers be-
