Mayer Endre: Evangyelmi hit- és erkölcstan a középiskolák IV. osztálya számára (Eperjes, 1887)
Bevezetés
6 2. §. A vallások különfélesége. A vallás természeti szükségessé" az emberre nézve; ezért minden embernek van vallása. A vallás azonban nem egyféleképen nyilatkozik, hanem különböző módon, az emberek míveltsége, gondolkozása és szívnemessége szerint. így pl. az európai mívelt népeknek egészen más felfogásuk van az istenről, mint a félvad afrikai népeknek s ehez képest másként imádják is istenöket,' mint az afrikaiak. A szerint, a mint egy, két vagy több istent.imádnak az emberek, háromféle vallást különböztetünk meg: a) egy istenimádást (monotheismus), b) két istenimádást (dualismus), c) sok istenimádást (polytheismus). Az egy istent imádók egy személyes istenben hisznek; ilyenek a zsidók, keresztyének és mohamedánok. A két istent imádók, két egymással örökös harczban álló ellenséges lényt imádnak, mint a Zoroaster vallását követők. Ezen két istenség a világban tapasztalt jó és rossz személyesítőjének vehető. A sok istent imádók sok képzelt istenségben hisznek, a melyeket vagy faragott képekben, vagy a természetnek tüneményeiben imádnak. Különböznek a vallások arranézve is, hogy milyen azon lény, melyet az emberek imádnak. Ezen alapon szintén háromféle a vallás u. m. : a) természetimádás (naturalismus), b) bálványimádás (fetischismus) és c) szellemi istenimádás (theismus). A természet- imádásnál a természetnek egyes erői s lárgyai isteníttetnek és szolgálnak az imádás tárgyaiul pl. a nap, hold mint a világosság forrásai, a víz, tűz stb. A bálványtimádók szobrokat készítenek s azokat igaz istennekként imádják. A szellemi istent imádók szerint az isten érzékeink által fel nem fogható természetfeletti lény, a melyet csak részlegesen s nem tökéletesen ismerhetünk meg. II. Móz. 20, 3—5. Ne legyenek néked én előttem idegen isteneid. Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlatosságot azoknak formájára, melyek ott fenn az égben van ak, se azoknak formájára, melyek a földön itt alatt vannak se azoknak, melyek a vizekben a föld alatt vannak. Mát. 23, 9. Senkit e földön atyátoknak ne nevezzetek, mert egy a ti atyátok, ki a mennyekben vagyon. 3. §. A kijelentésről. Az ember a maga gyarló lelki tehetségeivel nem képes az istent s örökkévaló parancsait megismerni s igy nem képes vallásra szert tenni; hogy mégis ismerjük az istent, annak oka az, hogy ö megismerteti magát. Az istennek ezen kegyelmi tényét, hogy ismeretessé teszi magát előttünk s tudtunkra adja örökké való parancsait, kijelentésnek nevezzük. Istenismeretre csak annyiban tehetünk szert, a mennyiben kijelenti magát s azért olyan a mi istenünk és vallásunk, a minőnek a kijelentés alapján ismerhetjük Ő kijelentette magát a világ teremtésében s fontartó és kormányzó gondvistdésében; kijelenti magát folytonosan az emberiség történetében s az egyes emberek lelkében, lelkiismeretében ; de
