Mayer Endre: Evangyelmi hit- és erkölcstan a középiskolák IV. osztálya számára (Eperjes, 1887)
II. szakasz. Krisztusról s a megváltásról
17 14. §. Jézus személyéről s különböző elnevezéseiről. A Krisztus megjelenése előtti áldozatok arról győzték meg úgy a zsidókat, mint a pogányokat, hogy egyedül maga az isten képes az emberiség megváltását eszközölni. Mivel Jézus lett megváltónkká, azért neki istennek kellett lennie, máskülönben nem lett volna képes a megváltás művét végrehajtani. Másrészt, hogy áldozatul hozta magát az emberiség bűneiért, embernek is kellett lennie. Ennélfogva őt istenembernek is nevezhetjük. Kétféle isteni és emberi természettel bír: isteni természeténél fogva öröktől fogva létezett a mennyei atyánál, emberi természeténél fogva Máriától születve, egy ideig az emberek között mint valóságos ember járt, kelt s az emberiség érdekében működött. Jézusnak emberi létét szenvedéseivel egyetemben a megaláztatás állapotának nevezzük; az eltemettetése utáni léteiét s isten jobbjára való emeltetését pedig a felmagasztaltatás állapotának. Jézusnak isteni természete mellett különösen az bizonyít hogy ő bűntelen volt s mindenkor isten akaratát teljesítette. Ellen sé»ei sokféleképen támadták, de bűnösségét nem tudták bebizo nyítani. Bátran mondhatta tehát ellenségeinek : „Kicsoda győzhetne meg engeinet ti közületek a bűnről?" (Ján. 8. 46). Ján. 19, 6 II. kor. 5, 21. Ján. 1, 1—3. Kezdetben vala az ige és az ige az istennél vala és az ige isten vala; mindenek az által teremtettek és ő nélküle semmi nem teremtetett. Ján. 1, 14. És amaz ige testté lett és lakozott mi közöttünk és láttuk az ö dicsőségét, mint az atya egyetlen egyszülöttének dicsőségét, ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. Kol. 2, 9. A Krisztusban lakozik az istennek teljessége. Kol. 1, 15—17. A Krisztus a láthatatlan istennek hasonmása és minden teremtett állatok előtt született, mert ő általa teremtettek mindenek, melyek az égben vágynak és a melyek a földön láthatók s láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár birodalmak, akár hatalmasságok. Mindenek ő általa és ő reá nézve teremtettek és ő mindeneknek előtte vagyon és mindenek ő általa léteznek. Zsid. 2, 17, 18. Mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő lenne és hív főpap isten előtt való dolgokban, hogy a nép bűneit eltörlené. Mert mivelhogy szenvedett, a mikor megkísértetett, azoknak is segítséggel lehet, a kik megkísértetnek. II. Kor. 8, 9. Tudjátok a mi Urunk Jézus Krisztus jótéteményét, hogy ő ti érettetek szegénynyé lett, mikor gazdag volna, Imgy ti az ő szegénységével meggazdagulnátok. Azon nevek, melyekkel megváltónkat nevezni szoktuk, hivatását s istenhez és hozzánk való viszonyát fejezik ki. Főbb nevei a következők: A „Jézus“ név zsidó nyelvű s jelent szabaditót, üdvözítőt. E/en nevét szülei adták neki s azt jelenti, hogy a bűntől szabadit meg. 2
