Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)

Első rész. Az életfelfogás különböző vallási és bölcseleti rendszerei - I. Fejezet. A vallástörténet rövid összefoglalása

15

Valamint Istenről másképen kell beszélni a gyermekeknek, mint az érettebb embereknek, épen úgy történt ez az emberiség életében is. Valamint a törvény által való nevelés, szoktatás okvetlenül szükséges ahhoz, hogy az egyén tudjon a szabadságával élni, épen így a törvény vallásának is meg kellett előznie az erkölcsi szabadság vallását. így az egész vallástörténeti fejlődésben Istennek az emberiséget nevelő útját s eszközeit láthatjuk.

5. A vallástörténet nevezetesebb adatai a világvallás megalapításáig.

Az emberiség vallási életének különféle alakulásai főleg kettős vonalban húzódnak végig a világtörténeten. Az egyikben az árja-, a másikban a sémi népek vallási fejlődése bontakozik ki előttünk.

jegyzet. A turáni népek vallásai között ugyan látszólag a khinaiak vallása külön állást foglal el, de ami abban tiszta vallási elem, az rokon az árja vallásokkal, ami pedig eredeti benne (Konfucse tana), az már tulajdonképen nem vallási-, hanem kizárólag erkölcstani rendszer.

a) Az árja vallások ázsiai alakulásai.

1. Az ősárják vallása. A közös őshazában, Ázsia belsejében még együtt lakó ősárja népek vallására s egyúttal a vallások eredetére vonatkozólag az ind vallásos költészet legrégibb maradványai, a Védák — különösen ezeknek legősibb darabjai —■ adnak felvilágosítást. Eszerint az ősárja vallás üde termé- szetimádás volt.

Jegyzet. A történetelőtti időkben a közös őshazában még együtt lakó ősi indogermán nép közül legelőször a germán, latin és görög törzsek váltak ki; az ind és zend törzsek pedig még együtt maradtak, míg azután az előbbiek az Indus és Ganges mentén (indusok, a tulajdonképeni árják), az utóbbiak pedig a Tigris és Euphrates környékén (perzsák, médek, baktrok) telepedtek meg.

Az ősárják vallásának örök nagy jelentősége abban áll, hogy bár kezdetleges formában, de mégis a mennyei Atya [Dyu patar (szanszkrit), Dyauschpita (indj, Zeus (görög), Jupiter (latin), Tiu, Zio (ősgermán)] fogalmát adta az emberiségnek s a halhatatlanság, az örök élet yágyát is kile- jezésre juttatta.

2. A brahmanizmus. A Ganges vidékén letelepült ind nép vallása a brahmanizmus volt. A brahmanizmus szerint a mindenség őslényege a végtelen szellem, a Brahma; a világ pedig a maga összes lényeivel a Brahma kiáradása, emanációja.