Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 3. A főbb történeti vallások a keresztyénség megalapításáig
6 jolás) is, midőn az ember bizonyos cselekvést hajt végre, melytől a term£§zet rendjétől eltérő dolgokat vár, (pl. ráolvasások.) (legújabban még 2 jelenségre figyelmeztettek a primitívek vallásos életében. Az egyik u. n. „manó“-hit, a másik az “ősalkotók“-hite- Az első személytelen hatalmas erő, mely emberekben, tárgyakban is előfordulhat és azokat csodás miüatványokra képesíti. Az ősalkotók hite egy legjobb istenségre vonatkozik, mely megteremtette a világot és embereket, jót tett velük és azután, a nép hite szerint meszire eltávozott ebből a világ- bóUÉrdekes, hogy noha a felsorolt jelenségek fokép a teTmészeti vagy vad népek vallását jellemzik, nem haltak ki egészen a műveletlenebb vagy a titokzatos felé hajló keresztyén emberek közében sem. (Amuletek, talizmánok, babonás szokások; kártyavetés, kuruzslók, javas asszonyok; kísértetekben való hit;-a mai spiritiz- 4mrs-^edig-4Íémiíeg-~a--=r-- sámánizmusra emlékeztet. 3. A főbb történeti vallások a keresztyénség megalapításáig. Az emberiségnek lényegileg mindenütt egyforma őslétéből lassanként kiválnak a meghatározott jellegű történeti vallások, melyekre egy-egy hatalmas egyéniség nyomta rá a maga bélyegét. Ránk nézve elegendő 3 ilyen vallásnak: a kínai, indus (buddhista) és perzsa vallásnak megtekintése, mert mindhárom ma is élő vallás. A kínaiak vallása, mely lényegileg a természeti jelenségek és ősök kultusza volt, egészen a mai napig Konfucse nevével (551 — 478 Kr. e,) van össszeforva, jóllehet ő nem annyira vallásalapitó, hanem inkább er- kölcstanitó volt. Praktikus célokat tűzött az emberek elé. Szivébe oltotta népének a kegyeletet a szülők, ősök és a hatóság iránt. Ismételten hangsúlyozta, hogy az öntökéletesítés az alapja mindennek. Munkára, szorgalomra, igénytelenségre ösztönözte a kínaiakat és váltig sürgette a régi szokások és szertartások betartását. Mivel a régi vallásos hiedelmeket sem bántotta, a kínai államvallást ma is kivált az ősök és a természet szellemeinek a kultusza jellemzi. Rendesen úgy áll a dolog, hogy a kínai ember a minden napi életben Konfucse erkölcsi elveit követi, rendkívüli esetekben az u. n. taoizmus varázslatos eszközeiben (jóslás) keres menedéket, mely
