Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)

I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 3. A főbb történeti vallások a keresztyénség megalapításáig

7

elferdítése a másik jeles kínai vallásalapitó Laotse tanainak. E szerint a „tao* az egyetlen létező

és egyben az erkölcsi törekvés szabálya, mig a mai taoizmus jobbára az élet meghosszabbítását, meg a bölcsek kövét keresi, mely minden követ arannyá változtat és jóslással foglalkozik. Élete végső napjaiban, halálfélelmében pedig a kínai a buddhista szekták valamelyik papjának a vigasztalását veszi igénybe.

A perzsák ősvallásáról szentkönyvük az u. n. Aveszta (törvény) alapján alkothatunk képet. Mindenesetre számos primitiv képzetre építette fel Zaratustra (Zoroaster) (Kr. e. 900 körül) a maga reformját, és mélyítette a perzsa vallás dualizmusát, amely talán Irán természeti viszonyaival függ össze, amennyiben itt feltűnően éles az ellentét tél és nyár, nap és éj között. Z. Mediában tanított, de a vallását a nagy perzsa uralkodó, Kyros tette államvallássá. Z. fenkölt tana szerint az egész világ 2 táborra oszlik, a jó és rossz birodalmára. Amannak élén Ahura-Mazda áll, mig emezt Ahriman kormányozza. Az ember hivatása abban áll, hogy a jó Istenével szövetségben küzdjön a gonosz vészt hozó hatalma ellen és az idők végén be is következik a jó teljes győzelme, Ahriman bukása és vele minden sötétség, gonoszság, betegs|ff* stb. megszűnése, E vallás hívei ma már csak Nyügatindiában élnek (parszik), mig a mai Perzsia lakói az izlámhoz tartoznak,

Az indusok vallása több fejlődésfokot futott meg, mig legnevezeteseéb fokát: a buddhizmust elérte. Vallásuk szent könyvük: a Védák tanúsága szerint eleinte derült, harcias politeizmus volt (vedizmus). Később az egyes istenek személytelen elvvé, világszellemmé, a Brahmává olvadtak össze (brahmanizmus). Mindenki a Brahmából származik és odatér vissza. Az ember énje azonos a Brahmával s ha ezt felismeri, akkor eléri a legteljesebb nyugalom állapotát (Nirvana). Amig azonban ide eljut, több léten kell átmennie (lélekvándorlás), E tanokat továbbfejlesztették különféle filozófiai irányok, melyek között Buddháé (560—480 Kr. e.) emelkedett világhírre. Azt tanította, hogy az élet szenvedés, a szenvedés oka az életösztönben rejlik, a szenvedéseinktől megszabadulunk, ha vágyainkat megöljük, a cél eléréséhez pedig az u. n. 8 ágú ut követése vezet (igaz hit, elhatározás, szó. tett,