Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 2. A természeti vallások főbb jelenségei
lás csiráit az emberi lélekben kell keresnünk, amennyiben teljességre azonban csak a kijelentés segítségével juthat, végső gyökere az Istenben van. Kijelentésen értjük Istennek a természetben, de főleg a történeti eseményekben nyilvánuló oly cselekedeteit, melyekkel felismerhetővé teszi magát az emberek előtt. Van általános és különös kijelentés. Valamint a tanítás is fokozatosan közöl mindent a tanulókkal, úgy Isten is bizonyos rendet tartott önmaga megismertetésében, mert alkalmazkodott az emberiség fejlődő felfogó képességéhez. Ezért tapasztaljuk azt, hogy úgy az egyes ember, mint az egyes népek vallásos felfogása idők jártával fejlődött, tökéletesedett. Ezt a tökéletesedést pedig rendszerint egyes hatalmas, kiváló egyének, úgynevezett vallásos lángelmék, vallásalapitók vitték előre. Bennök tetőződik a kijelentés. Azokat a vallásokat, amelyekben ily lángelmék szerepeltek, tartalmuk tekintetében erkölcsi, keletkezésük tekintetében pedig történeti vagy kijelentett vallásoknak nevezzük, mig azokat, melyekben ily nagy egyéniségek nem szerepeltek és amelyekben főleg a természeti jelenségekhez fűződnek a vallásos érzelmek, képzetek (gondolatok) és cselekvények, természeti vallásoknak nevezik. Midőn az ember tudatára jut vallása fontosságának és határozott ismereteket alkot Istenről, az emberről és világról, az a vágy kél benne, hogy azokat egységes képpé, vagyis világnézetté fűzze össze. A vallásos ember világnézetének a legjellemzőbb vonása, hogy az ember rendeltetése s az élet és világ céljának megállapításában az Istengondolat vezeti. A következőkben megkísértjük az élet és világ főbb kérdéseinek magyarázatát az ev. keresztyénség világnézete szempontjából. Előbb azonban a főbb vallástörténeti jelenségekkel és azokkal a bölcsészeti rendszerekkel kell megismerkednünk, melyek többé-kevésbbé ugyanazon cél felé törekednek. 2, A természeti vallások főbb jelenségei. Általános tapasztalat, hogy minden népnek van vallása. Régi és uj utazók észleletei egyaránt ezt igazolják, ha akadt, aki az ellenkezőt állította, az utóbb mindig
