Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)

I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 1. A vallás lényege. A vallás mint világnézet

I. Elméleti rész.

A keresztyén világnézet kifejtése.

1. A vallás lényege. A vallás mint világnézet.

A vallás fogalma alá tartoznak az emberi lélek mindama nyilvánulásai, melyek szóban, tettben, szokásokban, intézményekben az embernek érzékfölötti hatalmakkal való érintkezését juttatják kifejezésre. Lényegét tekintve a vallás az emberi lélek és egy érzékfölötti hatalom (Isten) viszonya, tehát lelki, belső (szubjektív) állapot, mely azonban külső kifejezést keres. Joggal beszélni tehát belső (szubjektív) és külső (objektiv) vallásról is. Az első alatt értjük a vallásos érzelmeket, az értelmi elemeket és akarati mozzanatot egyaránt, főleg az egyes embernél — a másodikon (külső valláson) pedig értjük a belső vallás külső nyilvánulásait, tehát a tant (mitológia, dogmatika) és a szorosb értelemben vett vallási cselekvényeket (templomba járás, imádás, áldozat, szertartások stb.) és a külső szervezetet (egyház).

Kétségkívül szükséges, hogy a belső vallás vagy vallásosság (kegyesség) külsőleg érvényesüljön m. p. nemcsak az említett vallásos cselekményekben, hanem egész életünkben is olyformán, hogy mindenben és mindig Isten akaratát kövessük. De másrészt hangsúlyoznunk kell, hogy a külső csak úgy értékes, ha belsőnk hü kifejezője; a kikényszeritett vagy kedvetlenül, gon- dolatlanul végzett imádság, istentisztelet, jótékonyság tehát semmit sem ér. Ha azonban a belső és a külső, gondolatunk és tettünk összhangban van egymással, ha a vallás áthatja egész lelkünket, életünk minden mozzanatát, csak akkor mondhatjuk Lutherrel, hogy a vallás Istenben való élet, Azonban a vallás 2 tényező: Isten és az ember viszonyát fejezi ki. A vallás isteni eleme a kinyilatkoztatás (kijelentés), Azt mondhatni, hogy a vaL