Koren Pál: Jézus élete - Az iskola és a család számára (Békéscsaba, 1921)

Jézus megkereszteltetése és megkisértetése

kell maradnom (Luk. 19, 5.); és midőn mint ]ó Pásztor igy beszélt: Más juhaim is vannak, azokat is elő kell hoznom (Ján. 10, 16.). Oh, szent kényszerűség lelke, szállj meg bennünket! Jézus evvel a »keil« szóval verte vissza a kisértő támadásait, szállott szembe veszéllyel és halállal, s ezzel tört magának utat ' a mennybe. S mi kényszeritette minderre ? Csakis az Isten akarata iránti tisztelet és az emberek iránti szánalom.

Véssük, írjuk Jézusnak fenti szavait nagy arany betűkkel a szivünkbe.

Mária, Jézusnak eme szavait (»a dolgokat« és »kényszerűséget«) nem értette teljesen. De ha nem is értette, mégis szivében tartotta, u. m. az ev. Tegyük ezt mi is az olyan szentirási mondatokkal és hiícikkeket, melyeket még nem értünk teljesen. Az ember a gyémántot, azért, mert kemény, nem veti el; hiszen tudja, hogy minél keményebb, annál értékesebb. Az írásnak keményebb mondataival is ezt tegyük.

Hazatérve Názáretbe Jézus, engedelmes vala Józsefnek, u. m. az ev., tehát az Isten Fia az ácsnak! Ez a csodák csodája. O, aki kezdetben a mennyet és a földet építette; aki harminc éves korában hozzálátott azon nagy szentegyház építéséhez, melynek alapja ez idő szerint már öt világrészben van letéve, boltivei átnyúlnak a tengereken, tornya az eget éri; s holott már is tömérdek millió dicséri benne az Urat, még mindég terjed: ennek a szentegyháznak építésze ifjúkorában Józseftől tanulta, az ő utasítása szerint gyakorolta az építészetet. Aki a bálványok számára koporsót, hívei számára pedig a bűnök özönéből az örök üdvösségbe evező bárkát készített, annak ifjú korában József volt a mestere.

Gyarapodék vala pedig Jézus bölcsességben, járva gyermekkorában a falusi iskolát, ifjúságában pedig az Istennek azon nagy egyetemét, amelyben a Bibliából, a lelkiismeretből és a természet könyvéből merítette tudományát. De gyarapodott testének állapotjában, és Isten és emberek előtti kedvességben is, u. m. az írás. S ez a legszebb és legnagyobb dicséret, amely egy ifjúról mondható.

Jézus megkereszteltetése és megkisértetése.

Keresztelő János, Krisztusnak úttörője, egy félévvel született jézus előtt Zsidóországnak Jutta nevű városában. Atyja Zakariás, anyja Erzsébet volt. Mikor atyja egyszer a je-