Raffay Sándor - Kaczián János: Keresztyén vallástan - Káté és egyháztörténet (Budapest, 1911)
A káté második része: Az apostoli hitvallás
45 mindennap vigan lakomázotí. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki a gazdag kapuja előtt feküdt és sebekkel volt tele. Szerette volna, ha legalább azokkal a morzsalé- kokkal lakhatott volna jól, amelyek a gazdag asztaláról lehullottak. 2. A gazdag és a szegény sorsa a földi élet után. A koldus meghalt és az Isten angyalai Ábrahám ölébe vitték őt. Meghalt a gazdag és azt is eltemették. Mikor a pokolban feltekintett, meglátta távol Ábrahámot és Lázárt az ő ölében. Odakiáltott: „Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő újjainak hegyét a vízbe és hüvösítse meg az én nyelvemet, mert gyötrődöm e tűzben.“ Ábrahám így felelt: „Fiam, ne felejtsd, hogy te elvetted javaidat, Lázár meg az ő szenvedéseit a földön Most ez vígasztaltatik, te pedig gyötrődöl. De meg oly nagyon távol vagyunk mi egymástól, hogy akik innét hozzátok akarnának menni, nem mehetnek, sem onnét ide nem jöhetnek.“ 3. Mi szerzi meg az örök életet? A gazdag ember kérte Ábrahámot: „Kérlek, atyám Ábrahám, bocsásd el Lázárt az én atyám házához, mert van öt testvérem, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ők is e gyötrelem helyére ne jussanak.“ Ábrahám igy felelt: „Van Mózesük és vannak prófétáik, hallgassák azokat “ A gazdag mondá : „Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül menne valaki hozzájuk, megtérnének.“ De Ábrahám így felelt: „Ha Mózesnek és a prófétáknak nem hisznek, annak sem hisznek, ha valaki a halottak közül feltámad.“ Ha majd e földi életemnek véget ér rövid szakasza,
