Scheller Arnold: Hasonlatok a kátéhoz - Segédkönyv a népiskolák, konfirmandusok és ismétlő iskolások vallásoktatásához (Orosháza, 1904)

Második rész - A közönséges ker. vagy apostoli hitvallás - III-ik hitágazat: A megszentelésről

60

bizonyos, hogy mi, noha megváltattunk is minden bűntől, nem vagyunk képesek az üdvösség útján saját erőnkből haladni t. i. saját értelmünk vagy erőnk által a Jézus Krisztusban hinni, sem ő hozzá jutni.

Tulajdonképen emberi segítség mit sem ér : Esőre és napsugárra van szükség, hogy a fa növekedjék és virágozzék. Istennek kell segíteni és áldani, hogy a keresztyén üdvözölhessen.

Hogy miként segít bennünket Isten, megmutatják Luther szavai.

„Hanem a Szentlélek hivott engemet az evangélium által.*'

„hivott" — Ha valakivel közölni akarok valamit, ezt határozott szavakban kifejezhetem : Így szól Isten is hozzánk határozott, érthető szavakban s ilyen módon hiv bennünket (szülők, tanitók, lelkipásztorok, barátok, a szentirás).

Ámde jelek által is megértethetjük magunkat. A vasutaknál sokszor halljuk a mozdony fütyölését, vagy a csengettyüszót. E jelek mondják meg a hivatalnokoknak : mit kell tenniük ; megmondják nekik anélkül, hogy szavakra volna szükség : lgyen beszél isten hozzánk is jelek által, figyelmeztet és int, hiv jelek által bennünket. (Harangok, lelkiismeret, öröm és bánat; isten beszéde a természetben és a történelemben, példák).

Mindenek fölött azonban hiv Isten bennünket „az evangélium által.“

Ha megtudjuk, hogy valaki örvendetes üzenetet hoz számunkra, elejbé sietünk s jól figyelünk minden Szavára. A mit Isten akar velünk tudatni, szintén örvendetes üzenet, evangeliom. Nem akarjuk meghallgatni szavát ? A ki egyszer tesz igv, többször is könnyen megteszi ezt és a ki gyakran megteszi ezt, végre is annyira jut, hogy Isten szavát egyáltalában nem hallja többé.

. .4. í