Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)

Bevezetés

13 megmenti őt egyrészt az édeskedés (Süsslichkeit), émely­gős, másrészt a túlszigorú rigorizmus, sötétvérű misanthro- pismus, csökönös pedantéria elidegenítő, visszataszító hibájától s kizár minden majomszeretetet épen úgy, mint minden hideg kötelességszerűséget. 2. Szent lelkesedés az istniorszáigáért, mely buzgalmát megaczélozza, türelmét megedzi, kitartást és szorgalmat, lankadatlan, fáradhatlan szorgalmat szül és nem riad visz- sza a legyőzhetlennek látszó akadályoktól sem.1) b) A mi az ismereteket illeti : megkívánjuk, hogy is­merje teljesen, minden tekintetben értse, tudja legelői is a legfontosabbat : 1. A szentirást, mint a melyen mint alapon kell épí ­tenie tanítását, s melyből mint forrásból kell merítenie az élet tiszta vizét, hogy a tanonczok hitét, mely mint gyönge plánta ápolásra szorul, öntözgesse, táplálja, üdítse, éltesse. Azután a másod fontosságút : 2. Az egyházi tant, mint a melyhez tanítását szabnia, mint a melyre tanonczait nevelnie, tanítania elengedhet- len kötelessége, ha megbízójához az egyházhoz hűtlen lenni nem akar. Végül a szintén szükséges nevelő elemet: 3. Az egyháztörténetet, mint melyből folytonosan me­ríthet, buzdító példát a gyermekek, lelkesítő vezért a maga számára, s mint a melyben a keresztyén vallás szelleme az életet átható megjelenésében szemlélhető s Isten újjá világosan látható. Mindezen ismereteit pedig hassa át, éltesse, üdítse azon valódi tudományos képzettég s keresztyén világ- és élet­ismeret, melyet a művelt keresztyéntől, annálinkább a mű­velt lelkésztől, prot. ev. lelkésztől joggal megkövetelhe­tünk. Bírjon tehát lélektani (embertani) ismeretek alapján álló nevelési ügyességgel s ennek szolgálatára teljen kielé­gítő tanulmányon alapuló tanítási készséggel.2) Hogy ezen tudományos képzettségnek főleg theologiainak és itt ismét gyakorlati theologiainak kell lennie, az világos.3) Ü Cf. Schleiermacher : Pr. Theol. p. 413/4 «Interesse, — Liebe des Geistlichen an der Sache». 2) Schleiermacher Fr. : Prakt. Theo], p. 414, főleg azonban p. 413. «Uebung und Talent». 3) Lásd ezt bővebben J. Nitzsch : Prakt. Theo]. I. §. 7. p. 25. sk. II. p. 160. sk. §. 176.

Next

/
Thumbnails
Contents