Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-11-01 / 4. szám

6°

földén és árnyékában, világosság támada“ (Ezs. 9, 1 s kv.), első tevékenységének központjául Kapernaumot és a Genezareth tava mellett fekvő vidékeket szemelte ki. Ha pedig Jézus annak tudta magát, mint a ki hivatva van Ezsaiás jóslatát megvalósítani; t. i. hogy ő Dávid házának ama sarja, kinek bölcsesége, ereje és irgalmasságának megfelel országának igazságossága, üdve és szentsége, úgy mindez teljes összhangban van első prédikáczióinak tartalmával: „Térjetek meg, mert elérkezett a mennyeknek országa“ (Mt. 4, 17). De épen úgy födi fellépése a nagyobb, a deutero — Ezsaiás szavát (59, 20): „Megjő Siónnak a megváltó és azoknak, kik megtérnek bűnökből a Jákob közűi“, és ép úgy Ezsaias 56, 1-ben foglalt szavát: „Őrizzétek meg a rendeletet és legyetek igazságosak, mert üdvöm közeledik és nyílik boldogításom.“ Ezen szavak összefüggésben azon szövetségről szólnak, melyet Jáhvé népével kötni fog, Istennek szelleméről és igéjéről, melyet szolgája szájába adand; Jahve ama világosságáról és szentségéről, mely Izraelnek és az összes népeknek sötétségét szétoszlatja. Ezen jövendölések szellemében lépett fel Jézus Galilaeában mint amaz Ígéret messiása, ki most uj frigy által felveszi a megté- rőket az örök békeség és üdv országába. Ebből láthatjuk, hogy a synoptikusok mily egyetértőleg közük az üdv-prédikácziónak ezen legfontosabb momentumát. Itt is megfelel mindenütt a hirdetett igének a csodatevő messiási erő. Ezt ecseteli Máté is Jézus hivatási körének általános rajzánál. És a midőn különösen a gyógyítási tevékenységet a legkörülményesebben leírja, azzal mutatni akarja, hogy megváltást hozott mindenféle betegeknek, kik közöl az ördöngösöket, holdkórosokat és gutaütötteket mondja a legveszélyesebb nyavalyájuaknak. Természetesen Palaestina minden vidékéről tömegesen tódulnak hozzá a nyomorultak és terheltek, de tisztán kitűnik az evangélista szándéka, mely kizár minden nemzsidót; mert ha Márk hasonló alkalomkor pogány vidékeket is nevez, Máténál Jézus hatásköre csak az Izrael házának elveszett juhaira szorítkozik.

Jézusnak ezen megváltó művére az evangélista nyomban a hegyibeszédet hozza. Az összefüggést talán úgy lehet teljesen megtalálni, ha arra gondolunk, hogy a kiküldött, miután megérkezett és birodalmát megalapította, most ezen Isten országa polgárai elé tárja ama feladatokat, melyeknek megoldása után lehetnek még csak annak Örök lakói. És mekkora követelésekkel jön! Ki teljesítheti azokat? Felmerül tehát azon fontos kérdés, hogy ezen minden emberi erőt felülhaladó követelmények tulajdonképen kikhez vannak intézve és kiktől várja joggal Jézus azoknak teljesítését? Kik ama béketűrők, nyomorultak, gazdag-szegények ? E földnek csak legkiválóbb nemeihez, Isten