Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1891-09-01 / 1-2. szám
13 sek er (= hazug lélek) megcsalja Acháb királyt oly módon, hogy belebúvik prófétáinak leikébe r velük hazugságot prófétákat. Zách. 3, 1. 2-ben a Sátán, a Úr dorgáló szolgájaként lép föl Josuáva), a főpappal szemben. A rósz szellemek fogékonyak a zene iránt is, azonban részükről épen nem szerencsés oldalról, így pl. I. Sám. 16, 14—23 szerint Saul király, midőn megszállta őt a gonosz lélek, lantost hivatott udvarába, hogy kiűzéssé magából. Valószínű, hogy Dávid művészi játéka nemesebb érzelmeket keltett Saulban s ez tette elviselhetlenné benne az ördög állapotját. Jób könyvében a Sátán, a megpróbáltatás a^zközeként lép tol. A könyv alapeszméje ez : nem csak a gonoszok szenvednek, hanem Isten a jókra is bocsát csapásokat, melyek látszólag büntetések, de valójukban próbák. Egyidőre az istenfélő is az ördög körmei közé kerül, teste s földi javai hatalmába kerülnek, de vele szemben a léleknek az a feladata, hogy leküzdve a test gyarlóságait, Istenbe vetett remény nyel tűrje a reá mért csapásokat s mentse meg a jövő élet számára a jobb részt, melyen így az ördögdiadalt nem vehet. Ezzel az ó-szövetség ördög tana be van tetőzve. Végeredményül azt nyerjük, hogy az ember egy gyarlóbb s egy nemesebb részből áll; gyarló a test s ez az ördögé, a lélek ellenben Istené. Hogy honnan származnak az ördögök, bukott angyalok-e, vagy öröktől létező hatalmak, erre nézve az ó-testamentomnak theoriája nincs, de azon nézetével, hogy Istentől rósz is származhat, közvetve mególdotta a kérdést. IV. Uj-testamentomi tanfogalom. Az új-szövetség könyveiben ösmerős alakokkal találkozunk a daemonologiában. Nem is mondhatunk róla újat, csak annyit, hogy itt az angyal és ördög eszméje mélyebb erkölcsi jelentőséget nyer, a mennyiben Isten országa és a bűnös világ közt levő elvi ellentét, Krisztus és az ördög közti ellentétté, Isten országa és az ördög birodalma közt kiütő harczczá fokozódik, valamint azt, hogy a szellemek elveszítik ó-testamentomi személyes képzetüket s mint erők és szellemek lépnek előtérbe. a) síyyeXog: közönséges értelemben jelent hírnököt, követet; pl. Luk. 7, 24. v.-ben Kér. János követeit, Luk. 9, 52. v.-ben szállásszerző követeket, — távoli értelemben angyalt jelent. A synoptikusoknál — kivévén a parallel helyeket — 42 helyen ; János evangyéliomában 3-szor; cselekedetek könyvében 21-szer; Pál apostol leveleiben 15-szÜr; a zsidókhoz írt levélben 13-szor s az apó-
