Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-09-01 / 1-2. szám

14 kalypsisben számtalanszor fordul elő az angyal szó. A jelenések könyvét kivéve, a többi iratokban az angyal — szó gyűjtőnévként használtatik. Zsid. 1, 7—14-ben már határozottan ki van mondva, hogy Isten teremtette az ő angyalait, még pedig nemi külömbség nélkül (Máté 23, 30), szolgálatra szánt lelkeknek {rcvav^iaia leLTOiQyr/.a). Lényegük tehát a szellem, vagy „mennyei test“, mint Pál apostol mondja; lakhelyük a menny, az Ur hajléka; értelmük habár sokkal nagyobb az emberénél, mégsem mindentudók, mert a világítóiét nap­ját és óráját még ők sem tudják (Máté 24, 36), s a kijelentés szent okmányába még ők is nagy vágygyal kívánnak betekinteni (I. Péter 1, 12); erejük és hatalmuk mérhetlen az emberéhez képest, de nem korlátlan, mert Isten akarata által irányittatik. A mennyben sere­gekre vannak osztva, vezérek felügyelete alatt (Luk. 2, 13); Pál apostol többször szól mennyei birodalomról, fejedelemségről, hatalmas­ságról a nélkül, hogy közelebbről körvonalozná, vagy épen megha­tározná (Eph. 1, 21; Kol. 1, 16 stb.). Az angyalok száma meg- határozhatlan, a jelenések könyve 5 f. 11. v.-ben említ egy millió angyalt, azonban világos, hogy csak határozott számot mond határo­zatlan helyett s metonymiának veendő. E számtalan tömegben mind­egyiknek meg van a maga foglalatossága, így vannak őrangyalok, mint azt Péter és Pál szabadulásai a tömlöczből, vagy József és Mária menekülése Egyptomba, — bizonyítják. Vannak a kijelentés szolgálatában álló angyalok, kiknek „nagy örömük van egy bűnös embernek megtérésén (Luk. 15, 10); Jézus születése, feltámadása, mennybe menetele az angyalok szolgálatai mellett ment végbe és a cselek, kve bizonyítja, hogy a keresztyénség terjesztésénél is közre­működtek ; vannak olyanok, kik hordárjai a megholtak leikéinek, így pl. Lázár, holta után angyalok által vitetik Ábrahám kebelére (Luk, 16, 22); mások Isten büntető akaratának végrehajtói, pl. az Úr angyala Heródest férgekkel emészteti meg (Csel. 12, 23); sőt némely hang­szerekkel is el vannak látva, ezekből alakúi a mennyei chorus (Máté 24, 31.). Ilyen érzéki felfogás mellett, használták az angyal fogalmát a fenséges kifejezésére is, pl. István vértanú magasztosúlt arcza hasonlíttatik az Isten angyalának képéhez (csel. 6, 15); Pál apostol pedig így is róm. 13, 1. v.-ben: „ha embereknek, vagy angyalok­nak nyelvén szólanék is . . . az angyalok nyelvének, az embe­reké fölé való helyezése mutatja, hogy az ékesen szólóbbnak, elraga- dóbbnak képzeltetett. Az angyalok tisztelete s imádása meg van tiltva Koloss. 2, 18; Jel. 19, 10; 22, 8.

Next

/
Thumbnails
Contents