Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1890-09-01 / 1-2. szám
3 benne. Szép alakban jelenik meg itt az eszme. Kegyadomá- nyos! jer, szállj föl az Úrhoz és zengd dicséretét, fordulj ismét a világhoz s tükröztesd vissza azt a phantasia nemesen tiszta tükrében. A jó, igaz s szép eszmék találjanak „Gondolatiunkban otthont s mindegyike vezessen vissza, a melyből sarjadt, az eszmék eszméjéhez, Istenhez! S most szives elöfizetőnkhez fordulva kérjük őket, mint jótevőinket, vegyék munkáinkat jóindulattal, ne nézzék az eredményt, hanem inkább azon jószándékot, a melylyel dolgoztunk. Ne forduljanak el gúnyosan tőlünk, hanem támogassanak, hogy megtarthassa „Gondolatiunk azt a helyet a melyet már kivívott magának, hogy készülődésünknek eredménye is legyen, ha majdan kilépünk az életbe. Külföldön, igy különösen Svédországban a /.(ttf vallásos országban a theol. ifjúság korán vonatik be az életbe, ennek köszönhetik aztán egyrészt, hogy oly nagy befolyást tudnak papjaik gyakorolni a hivekre, innét érthető, hogy a nép érdeklődését a vallás iránt a lelkesedésig tudják fokozni s a vallási életelvet az élet minden ténveire kiterjeszteni. Nincsenek elszigetelve, bezárva a theologia falai közé. Mi magyarhoni ág. hitv. evang. egyház theol. hallgatói csak a „Gondolat“-tál birunk, melylyel a nyilvánosságba, az életbe próbálgatunk lépni s benne forgolódni * ha elveszítjük azt elégtelen támogátás következtében: vissza kell vonulnunk s el vagyunk zárva akárcsak róm. kath. kollégáink. Jótevőink! ne hagyjanak magunkra, ne hagyják, hogy le- szoríttassunk ama térről, mely nálunk az élet küzdőterét jelenti. A multévi jószivü támogatásért köszönetünket s hálánkat kifejezve kérjük Istennek sikeradó áldását munkásra, olvasóra egyaránt! Pozsony, 1890. október havában. A „Gondolat“ tisztikara nevében: a felelős szerkesztő. 1*
