Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1890-10-01 / 3. szám

Az első dynastiák uralkodóinak neveihez ugyan nem fűződik állandó kulturmunkának létesítése, de lassankint fejlődött a nép s fejlődött addig, míg fénykorát el nem érte a XVI11. és XIX. dynastia királyainak korában. A fejlődés menete többször meg lett akasztva, sőt a XIII. és XIV. dynastia alatt Egyptom majdnem végpusztulásra jutott, a midőn ugyanis „Amintimaos király uralkodása alatt az istenség haragra gyiílt Fgyptom ellen, s kelet felől nemtelen származású, de bátor férfiak váratlanul ráütöttek az országra és azt könnyű szerrel kardesapás nélkül elfoglalták. Miután fejedelmeit hódolatra kényszeritették, kegyetlenül feldúlták a városokat, s lerombolták az istenek szentélyeit. Ezután a lakosokat ,barbár módra sanyargatni kezdették, sokakat megöltek, másokat nejeik- és gyermekeikkel együtt rabságra hurczoltak. Végre fajukból egy Szalatisz nevű királyt választottak. ki Memphis városát tévé székhelyévé s miután őrséget tett a nagyobb városokba, egész Alsó- és Felső-Egyptomra súlyos adót vetett.“

Az egyptomi nép csak tűrte az idegen jármot, de midőn Fölébredt benne a nemzeti önérzet s a szabadságszeretet, csakhamar ki- pusztitotta a betolakodottakat. A XVIII. dynastia első királya, Ahrnesz (Amoris) volt az, a ki megkezdte a küzdelmet a hikszöszök ellen s végkép kiszorította az idegen elemet az országból, úgyhogy utódai újra a két egyesített Egyptom fölött uralkodhattak.

Hogy a nép már ekkor is a műveltségnek magas fokán állott, azt bizonyítják a felmaradt festmények, feliratok és épületek. Már a XVIII. dynastia uralkodásának kezdetét Kibáry Ferenez történetírónk igy rajzolja : „néhány év elegendő volt kipótolni ama kárt, melyet a barbárok uralma századokon át okozott az országnak. A tengertől kezdve az első zuhatagig a Nílus partjain új és pompás építmények emelkedtek. Uj utak nyíltak a kereskedelem számára, a földművelés, ipar- és művészet mintegy varázsütésre bámulandó lendületet nyertek.“ Különösen III. Thutmesz volt az, a ki népét a műveltséggel megismertető s „a ki számos hadjáratai folytán azt eszközölte, hogy Egyptom a korszak mívelt népei közt döntő szerepre volt hivatva, s a költő kifejezése szerint: a király akarata szabta meg az ország határait.“

Legfényesebben bizonyítja az egyptomiak műveltségét az ő vallásuk. Különben is Egyptomban „minden a vallásosság színezetével birt. Nemcsak a templomok előcsarnokai, hanem a paloták falai is domborműveikkel többnyire vallásos jeleneteket ábrázoltak, az idegen minden lépten nyomon valamely vallásos eszme kifejezésére talált,“