Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1890-10-01 / 3. szám

megdöntötte a papi uralmat, — mert hiszen ez is tanná vált a kath. egyházban — s a pápaság uralom vágyát megtámadta. Így jött összeütközésbe a humanismns az egyházzal 9 így lépett a humanis- mussal összeköttetésbe a reformatio. Valóban számos pontban egyezik e két mozgalom : mindketten megtámadták a bal>onát, szerzetességet, papi uralmat s a pápa felsőségét; csakhogy mig a reformatio bajnokainak az isten igéje, addig a humanismusnak ezipős gúny, s erős satyra volt fegyvere. Ismerve a papoknak és szerzeteseknek magaviseletét a reformatióval szemben, nincs okunk kétkedni, miszerint ezek a humanismusnak megdöntésére is megmozgattak minden követ. De a humanismusnak eddig felsorolt tulajdonságaiból következtetve bátran kimondhatjuk, hogy sohasem lett volna képes egyháziíjítást eszközölni s a reformátióra is csak annyiban folyt be, a mennyiben a szt. írás tanulmányozása által megkönnyítette a reformátorok feladatát

Tekintve az eddig mondottakat a humanismus lényegét a következő rövid szavakban fejezhetjük ki : „egyetemes emberi műveltségi Méltán megilleti az „egyetemes“ jelző, mert nemcsak, hogy felölelte a műveltség minden ágát, irányát, hanem csakugyan elterjedt az egész világon, egyetemes lett. Eljutott tehát természetesen hazánkba is s különösen dicső Mátyás királyunk alatt oly virágzást ért el, hogy maradandó hatását még az idő vas foga sem volt képes megsemmisíteni. Mátyás minden tekintetben nagynak van elismerve a történelem által s e helyen nem is ezélunk az ő uralkodását tárgyalni, csak néhány momentumnak kiemelésére van szükségünk uralkodásából ; átlátva a nagy király, hogy nemzeti fejlődésünknek semmi sem áll anynyira útjában, mint a feudálismus s mélyen érezvén, hogy a műveltséget semmi sem akadályozza jobban, mint a tekintéllyel felruházott ostobaság és tudatlanság, elhatározta, miszerint mind ezeknek véget vet s példájával fog elől haladni. Törvényei, rendeletéi, cselekedetei valóban mind ezen szellemen alapulnak. Az előbbiekkel rendezte a jobbágyügyeket, kereskedést, ipart, az utóbbiakkal emelte a tudományosságot — maga is világhírű könyvtárt szerezvén, — s a művészetet, mint az építészetet, zenét, festészetet. E mellett törekedett Mátyás arra is, hogy a humanismus, melyet ő annyira ápolt, ne maradjon csupán udvarában, hanem minél nagyobb tért hódítson. E czélból buzdította a főurakat é9 főpapokat, hogy utazzák be a művelt országokat, különösen Olaszországot s így ezek is az anyaföldön szívták be a humanismus életet adó levegőjét. Ilyenek voltak, hogy néhányat említsünk: Janus Pannonius, ki Olaszországban tanulta megvetni a szolgai scholasticzismust s be-