Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-05-01 / 10. szám
217 közel kétszáz esztendő óta csaknem kizárólagos tárgyai valtak ország* gyűléseinknek, nem foglalják le többé azoknak drága idejét, teljes higgadtsággal intézhetik el a többi, szintén nem kevésbbé fontos országos ügyeket. A katholikus főpapság azonban uem igy gondolkodott. A királyi válasz első, mintegy kábító hatása alól felocsúdva, Kolonics László gróf kalocsai érsek tanácskozásra hívta össze a püspököket, káptalanok küldötteit s a világi róin. kath. országgyűlési tagokat november 30-án, hogy meghányják-vessék: mikép lehetne a nov. 7-iki királyi válasz törvénybe iktatását megakadályozni. Elhatározták, hogy kérvényt terjesztenek fel a királyhoz, melyben részletesen kifejtik a róra. kath. egyházra a válasz beczikkelyezéséből háramló jogsérelmeket. Ezen jogsérelmek alapján követelik, hogy az áttérést hatóságilag büntessék, a vegyes házasságból származó gyermekek katholikusokká neveltessenek, hogy az evangélikusok házassági ügyeiben a róm. kath. szent székek ítéljenek s hogy ne mondja a törvény az evangélikus vallást bevettnek; végül pedig figyelmeztetik a királyt, hogy az ő méltóságára is lealázó, ha ő felsége magát az evangélikus egyház fejének nevezi. A kath. rendek ezen tiltakozó feliratát aláírta 3 főpap, 15 más felső táblai tag; 24 megyei követ, 19 megye részéről (tehát csak öt megyének teljes képviselete); 4 királyi táblai tag, 23 városi követ, 19 város részéről (tehát 9 városnak teljes képviselete) s 15 távollevő mágnás képviselője. Szóval a kath. rendek, illetve főpapság ezen tiltakozó iratához az országgyűlés 513 tagja közül 84 járult hozzá. Daczára annak, hogy a november 14-iki országos vegyes ülés egyetlen szó nélkül magáévá tette a nov. 7-iki, az evangélikusokra kedvező királyi választ, — decz. 2. teljes erővel indult meg a vita a felett, váljon az említett királyi választ beczikkelyezzék-e vagy sem ? A papság természetesen a beczikkelyezés ellen volt. Hiában hivatkoztak az evangélikus követek s a katholikusok közül is többen arra, hogy a királyt az evangélikus és katholikus rendek közös megegyezéssel a vallásügy végleges elintézésére kérték fel : a többség decz. 9-én abban állapodott meg, hogy újra s most már igazán végleges elintézés végett terjesszék fel az összes iratokat a királyhoz. Közben még az evangélikus rendek is adtak be egy feliratot, feleletül, illetve czáfolatul a Kolonics-féle november 30-án benyújtott feliratra. A király mindezeket tekintetbe véve, 1791. január 18-án kelt királyi válaszával együtt kész törvényczikket külde le, mely a nov. 7-iki válaszszal szemben csak egyetlen egy pontban tesz engedményt
