Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)

1888-06-01 / 17-18. szám

218

vagy Aristotelessel szólva, nemcsak a „mi“-, hanem a „miért“- nek kutatására is törekszik, minden létezőt egy végső elvvel igyekszik összeköttetésbe hozni, e mellett további feladata az lesz, bogy a dolgokat, a létezőt megismerő emberi szellemre fordítsa figyelmét, ennek okait, törvényeit kutassa, szóval igyekezzék megfejteni az ismeret, a tudás tényét, a mit minden más tudomány — bár a tudás lehetőségét mindegyik eleve feltételezi — megtenni elmulaszt —.

De vájjon az exact tudományok anyagának felölelésével s az utóbb említett tudás tényének megfejtésével ki van-e merítve a philo- sopbiai rendszer tárgya ? Ha a philosophiai rendszer czéljának, feladatának meg akar felelni, ha nevét a szó teljes értelmében meg akarja érdemelni, — nincs! —

Mert mindezek mellett a philosophiai rendszerben helyet követelnek magoknak a vallásinak, erkölcsinek, politikainak, társadalminak és szépészetinek eszméi, úgy, hogy azt mondjuk, miszerint minden philosophiai rendszer az emberi szellem nyilatkozatainak összes köreit felöleli.

Ha már most a philosophiai rendszer tárgyának az eddigiekben történt meghatározása után, tulajdonképeni feladatunkat akarjuk megfejteni, vagyis megakarunk felelni ama kérdésre : „mit értünk philosophiai rendszer alatt ?“ — e feladatunkat könnyen fogjuk megoldani.

Rendszer alatt általában olyan külömböző részekből álló egészet értünk, melyben e részek csoportosítása és összekapcsolása egy bizonyos elvnek uralma alatt áll.

Hogy mi képezi a philosophiai rendszernél e „külömböző részeket,“ az eddigi tárgyalásunkból eléggé kiviláglik, a mi azonban azon legfelsőbb elvet illeti, mely az „egésznek“ felette lebeg, annak egyes részeit áthatja, kapcsolatba, benső érintkezésbe hozza, ezen elv az egyes philosophiai rendszereknél külömböző. S ép ebben rejlik egyrészt a külömböző korokban felmerült philosophiai rendszereknek külömbözősége, ebben másrészt a philosophiai rendszernek szabadsága és függetlensége.

Ezen elvektől, az egyes rendszerek külömböző tartalmától, felosztásától, (akár a régi kornak dialektikára, physikára és ethikára, akár az újabb kornak elméleti és gyakorlati philosophiára való felosztását vesszük is) — és végeredményétől eltekintve a philosophiai rendszer egyetemes meghatározása csak ez lehet: A philosophiai rendszer nem egyéb, mint az emberi szellem összes nyilatkozatainak és vívmányainak egységes világnézetbe való foglalása.