Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)
1888-01-01 / 13. szám
10fi uniót. A röpirat tót nyelven volt írva s czime magyarra fordítva ez : Válasz Húrban J. M. válaszára, raelylyel gr. Zay Károly, egy. felügyelő úr „Elfogulatlan nézetei az Unióról“ ez. művére válaszolni akart; írta K. J. (Klszák János szobotiezti, nyitrai lelkész). Ez irat sorra veszi Hurbán állításait, azokat czáfolgatja s Hurbánt a gr. Zay egy. felügyelő, s így feljebbvalója iránti kihívó modora, munkájában található sértő kifejezései miatt kérdőre vonja, megdorgálja, — maga pedig testestől-lelkestől csatlakozik az unióhoz. — Az uniónak tehát a tótok közt is voltak barátjai s ezeknek száma Húrban fellépése óta nemhogy csökkent, hanem mindinkább szaporodott, miről még lesz alkalmunk meggyőződhetni. Az unió ellen különösen a tótok részéről kifejtett heves küzdelem az 1846-iki egy. gyűlést azon határozatra bírta : hogy. — miután ez üdvös eszme eddig azért nem vezetett kívánt eredményre, minthogy miben állása és hordereje úgy az egyesek, mint az egyházak által kellőleg nem ismertetik, — az állandó középponti uniói bizottság munkálata tót- és németnyelvre lefordíttatván és kinyomatván, mennél szélesebb körben ismertessék*). A heves ellenállást azonban e határozat sem bírta megtörni, miért is a talaj előkészítése csak lassan haladt előre. Az 1847-iki egy. gyűlésen az uniót illetőleg semmi újabb jelenteni való nem volt, azért az ügy továbbra is fentartatott; de csakhamar bekövetkeztek az 1848-iki mozgalmas napok, a szabadságharcz, majd az elnyomatás, — a mikor a közös veszély a két testvérfelekezetet közelebb hozta ugyan egymáshoz, de a külső egyesülésre az autonómiáért vívott harcz miatt gondolni sem lehetett s így az unió egyelőre elmaradt. (Folytatása következik). A vallás és erkölcs viszonya. Irta : G e d u 1 y Henrik. Ha valamely, úgy azon kérdés korszerű és jogosult, mely a vallás és erkölcs viszonyára, arra, hogy mily összefüggésben van e kettő egymással, s közelebbről arra, hogy melyikből vezethető le a másik, — vonatkozik. — Mert nemcsak a tudományos viták, (melyeknek örökös hullámzása szükségszerűleg ellentétes pártokat létesít s mig egyfelől az életre való kihatásában megteremti a szélső*) Lásd H&an i. m. 71. lap. 2 \ PHILOSOPHIA.
