Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)
1888-01-01 / 13. szám
IW a legújabb tudományos irodalom is bizonyítja. Első, ki az atheismust rendszerben, vallásbölcsészetté kikerekitve kívánja előadni, a Baumann tanár által előszóval ellátott „Uj vallásbölcsészet4 (megjelent 1887) szerzője, ki említett müvében azon tételből indúl ki, hogy : a mi nem bizonyítható be, az nem is létezik, — Isten léte nem bizonyítható be. tehát nem is létezik Isten; 8 mivel Isten, mint a vallás obj. eleme, tárgya, nem létezik, a vallás nem egyéb, mint merő illusió, a subj. ember produktuma. Látni való, hogy ily rendszeren belül lehetetlenné válik egy egységes végok kutatása, lehetetlenné válnak a methaphysiea bebizonyított tételei, mert a kézzelfogható, szemmel látható dolgokon kívül e rendszer szerint semmi sincsen ; látni való, hogy e nézet úgy, amint van s amint kiinduló pontját képezi szerző „Új vallásbölcsészet‘-ének, igen ingó talajúi szolgál arra nézve, hogy fölötte egy „rendszer“, pláne vallásbölcsészeti rendszer, fölépüljön, s ha föl is épült, úgy. a hogy, a maga számtalan helyen hibás szerkezetével, be nem fedett, tehát könnyen megtámadható helyeivel legkevésbé sem nyújt támpontot arra nézve, hogy. mint szerző, — a zárszóban — hízelegjen önmagának az elért eredmény sikerével, — s elvégre is nem egyéb, mint a rideg Sensualismus rendszerének a vallásbölcsészet keretébe való nem kevésbé rideg átültetése. „Az ember az, a mit megeszik,“ mondotta Feuerbach; „a mi nem bizonyítható be, az nem is létezik,4 mondja szerző. Ki ne bizonyíthatná be könnyen az utóbbi tétel által az előbbit, ne vezethetné le ezt amabból s ne ismerné fel az anony- mitás kényelmes leple alá rejtőzött szerzőben a „modern- Feuerbachot; s mi a föntebb kiemelt tétel, mint nem egyéb, mint az ész igazságainak a hit igazságai fölé való emelése, sőt azok absolút érvényének felvétele?! „Európán. Ázsián s Afrikán kívül más világrész nincs, mert, hogy volna, nem bizonyítható be.“ — mondhatta volna egy középkori szerző féle gondolkodású férfiú. Vagy talán a világegyetem szerves egészségét is tagadná a szerző? Mert hisz kézzel s szemmel az sem bizonyítható be? Bebizonyítására már egy kis metapbysika is kell, mert a világegyetemet szerves egészében magunk előtt nem láthatjuk?! — Bizony — bizony, a végkövetkeztetést levonva, szerző úrnak va 11 ásbölcsészete sincsen, merő illusió; mert szerinte a vallás illusió, — s nem kétszeres illusió-e az illusiót rendszerbe szedni akarni ? S midőn szerző rendszerének súlyt az által akar szerezni, hogy abban a „modern“ tudomány eredményeire támaszkodik, hogy tehát vallásbölcsészete is modern jellegű (innen czime is : „új vallásbölcsészet = moderne Religionsphilosophie), egyebet nem mondhatunk, mint, 3
