Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)
1888-06-01 / 17-18. szám
198 ontandó vérről.*) Erre megragadták a bakók, jobb kezét levágták, lefejezték, felnégyelték s testrészeit a bitófára szegezték. Székely András ref. vallású jómódú földbirtokos követte őt a vértanúságban. Ez halála előtt a kath. hitre tért, s fiait a jezsuitákra bízta. Ennek köszönhette, hogy testét halála előtt meg nem csonkították, azután a város kerítésén kivűl eltemették. Ezután a két Véber testvér, Frigyes és Dániel**) következtek. Előbbinek vallomására — mint azt már feljebb láttuk — fogattak el az első áldozatok; neki magának Caraffa mindig szabadságot Ígért, azonban szavát be nem váltotta. A vérpad körül álló sokaság szitkai közt végezték ki a bakók. Testvére Dániel, ki szintén az ő vallomása folytán fogatott el, katholizált s mint Székelynek, csak fejét vették. Fej a Dávid***) turócz-megyei nemes ügyvéd követte ezt. Kínvallatásnak vettetvén alá, a kínpadon valótlanságot állított, a minek következtében új elfogatások történtek. Fájdalmai közt a kínpadon adta ki lelkét, de ennek daczára is vérpadra hurczoltatott, hol jobb kezének levágatása, feje vétele után felnégyelték s testrészeit a kassai útra függesztették ki. Elvéreztek még e napon Kovács György és Bert ók János kit fel is négyelték, ezeken kivűl meg egy levélvivő s két szolga. Az áldozatok sorát Lányi Sebestyén, kassai mészáros zárta be. Ezen szerencsétlen embert ki sem hallgatták, jóllehet a vádhoz semmi köze sem volt s mégis halálra ítélték s a borzasztó Ítéletet rajta — mint a többieken — végre is hajtották. E napon, május 9-én játsza le Caraffa a „harmadik tragoediát a theatrumon.“ 0 azonban a vérig kínzott, megcsonkított s lefejezett 24 honfi kiontott ártatlan vérével sem elégedett még meg. Gyűlölete a magyarok iránt jobban és jobban növelte vérszomját. Eperjesen a börtönök telve voltak magyar, nagyobbára protestáns, jómódú, népszerű, szabadságszerető nemesekkel. Ott sínlődött Schvarcz János lelkész és tanár és Szirmay Miklós eperjesiek, Keczer Miklós sárosi, Jelenik András gömöri, Raksányi János gömörmegyei, Ottlik György és Szunyoghy Gáspár trencséni, Nagy Mihály zemplénmegyei illetőségű, Petenoda, Geczy István, Jánosi stben. Ezeken kívül naponként új poroszlók küldettek szét az áldozatra kiszemeltek elíogatására. A nádor a vármegyék követeinek unszolására újból megintette Caraf- fát, s felkérte, hogy hagyjon fel egyszer a vérontással, de ez sem *) Rezik. **) Ottlik szerint: az első april 22-én, a második pedig május 14-én végeztetett ki. ***) Re zik. Ottlik szerint april 16-án fejeztetett le, a mi valószínűbb is.
