Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-02-01 / 2. szám

1524-ben kiadta „Deutsche Messe und Ordnung des Gottesdienstes" czimű hires művét, mely által az anyanyelvű misét, a miseáldozat határozott elvetésével és kárhoztatásával, meghagyta a protestáns egyházban, azt mondván, hogy csak a miseáldozat „cauda dráconi8,“ a mise többi része azonban, pl. az evangyéliom, epistola, miatyánk, szereztetési igék, credo, responsoriumok, collecták, antiphonák eléneklése képes az emberi szivet és lelket az istenhez emelni, s annak buzgó, lélekben és igazságban való imádására indítani s késztetni. A Luther által javított németnyelvű mise Mecklenburg-Schwerin evang. egyházaiban mai napig is szokásban és gyakorlatban van. mint erről a mecklenburg-schwerini fő egy ház tanács által kiadott fényes kiállítású 3-kütetes Cantionale tanúskodik. Luthernek nehéz, de áldásthozó munkájában hű munkatársit volt Walther karmester, ki több énekhez dallamot költött, s az új egyházi dallamokat a zeneelmélet törvényei és szabályai szerint művésziesen hangszerelte s négy hangra feltette. Tőle tudjuk, hogy mily jártassággal bírt Luther a zenében, s hogy az rEros vár a mi Istenünk“ hatalmas és gyönyörű dallamát ő maga szerezte. Lutherről méltán el lehet mondani Horatius szavaival : „Exegit monumentum aere perenniusércznél maradandóbb emléket emelt magának hálás utódai s követői szivében. Lutheren s Walthe- ren kívül nagy szolgálatot tettek a protestáns énekügynek Senffl Lajos, Schein János, Hassler Leo, Hintze Jakab, Eb el ing György, Calvisius, Eccard János, C rüg er János, Schütz Henrik s mások.

A 17. és 18. századbeli prot. művészi egyházi zene méltán és bátran vetekethetik a 15. és 16. századbeli róm. kath. egyházi zenével. Mig a róm. kath. egyházi zene az említett századokban Palestrinában érte el fejlődésének tetőpontját, addig a 17 és 18 századbeli prot. egyházi zene" Bach János Sebestyén és Haendei György Frigyesben elérte művészi kiképeztetésének azon kiválóan fényes és dicső magaslatát, a melyet az utódok közül senki sem volt'képes túlszárnyalni, s melyet a törpe epigonok hasztalanúl törekedtek elérni. Bach János Sebestyén 1685-ben Eisenachban születvén, * már 18 éves korában weimari "udvari zenész, később udvari orgonista volt, s végre a lipcsei Tamástemplom főergon istájává, karmesterévé neveztetett ki. Műveinek száma óriási nagy, a legszebb és legeredetibb gondolatokban bővölködők, s absolut becsűek. A cantate terén bámulatra méltó tevékenységet fejtett ki. Egyházi zeneműveit a lipcsei Tamás és Miklós templomokban adta elő, személyesen vezetvén az egyházi zenekart. Legkitűnőbb egyházi zeneművei a passiók,, a karácsonyi oratórium s nagyszámú oantatéi. Haendei György