Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-02-01 / 2. szám
32 XII. Lajos franczia király udvari zenekarában működött. Kitűntek ezenkívül még Willaert Adrian, Cyprian de Rore, Gabrieli János, de kiváltképen és különösen Palaestrina Giovanni, a kiben a középkori kath. egyházi zene fejlődésének és művészi kiképez- tetésének tetőpontját érte el. — Kiképeztetését a hires Goudimet Claudiustól nyerte; 1540. körül Rómába jött, a hol a pápai zenekar karmesterévé lett. 1554. megjelent miséinek első kötete, mely műve által a legnagyobb egyházi zeneköltők sorába küzdötte fel magát. — 1560. körül írta híressé vált Improperiáit, a melyek Nagypénteken adattak először elő a Péter templomban. Később a pápa által pápai udvari zeneköltővé neveztetvén ki a Szt.-Péter templom karmesteri és vezérigazgatói állását sikerült elnyernie. Ekkor alapította ama hires zeneiskoláját, a melynek annyi sok jeles zenei tehetség köszönhette művészi kiképeztetését. Benne a róm. kath. egyházi zene szakavatott művelőre talált, a ki azt lángelméjével a tökély magas és kiváló fokára emelte. A reformáczió, mint minden tekintetben, úgy itt is, gyökeres reformokat léptetett életbe, a mennyiben az őskori keresztyén egyház egyszerű, de minden egyszerűsége mellett mégis oly fenséges és magasztos istentiszteletéből és a valódi kér. egyház nemes eszméjéből kiindulva, az anyanyelvi közös épületes gyülekezeti éneklést tette a protestáns istentisztelet egyik fő- és kiegészítő alkatrészévé. A reformáczió, a szellemi szabadság vallásos lelkületű bajnokai, élükön a nagy reformátor Dr. Luther Márton, az evangyélmi igazság eme rendíthetetlen előharczosa és tolmácsa, azon fáradoztak, hogy a prot. istentisztelet számára anyanyelvi szent énekeket szerezzenek. Luther maga fáradhatatlan volt egyházi énekek költésében. Igen sok saját eredeti éneke mellett, a melyek vallásos lelkületének mélységéről tesznek élénk tanúbizonyságot, s melyek között különösen a Protestantismus diadalhymnusa „Erős vár a mi Istenünk“ oly nagy hírre tett szert, hogy még a híres Meyerbeer is felhasználta „Hugenották“ czimű dalművében, — a kath. egyházi hymnusok gyöngyeit is péld. á „Te Deum latidamus“ és „Credo“ énekeket lefordította németre, a mennyiben bennök az Istenben való bizodalom hatalmasan nyilatkozik» Sokan követték Luthernek ezen lángbuzgalmát, s ily módon gyönyörű s végtelen gazdag kincset szereztek a protestantismusnak a szebbnél szebb vallásos tartalmú énekek- és dallamokkal. Luther, ki a zenében nagyon jártas volt, s ki úgy nyilatkozott, hogy a theo- Iogia mellett csupán a zene képes, az ember lelkét fölvidámítani, — nemcsak szent énékeket költött, hanem dallamokat is szerzett: így „Erős vár a mi Istenünk“ dallama Luther compositiója. — Luther
