Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-02-01 / 2. szám

30

is helye: akkor ismét a gondviselés vévé kezébe a dolgok intézését s oly férfit választa ki a nagy feladat végzésére, a tisztítás nehéz munkájára, ki bár távol állván az Istenember tökéletességétől, fenségében hozzá nem is hasonlítható,, de személyes tulajdonainál fogva alkalmatos vala, hogy a reábizott munkát híven végezze.

S ma millió és millió ajak zeng zsolozsmát a közös mennyei Atyának, ki üdvét megadá s később gyarló emberi hozzátoldásoktól megtisztíttatá; millió és millió ajak zengi: gloria in excelsis Deo!

Az egyházi zene vázlatos történelme.

Zenetörténelmi tanulmány.*)

Irta : Sztehlo Gerő.

Az első keresztyén gyülekezetek zenéjét a görög és héber elemek befolyásolták; a keresztyénekké lett hellének és héberek cultusi énekeik gyöngyeit áthozták magokkal a keresztyén egyházba, átplántálták azokat a keresztyénség termékeny földjébe, s az énekekkel kétségkívül a görög és zsidó éneklésmódot is. Valamint a „Hallelujah, Hosiannah, Amen“ s több más keleti formula mellett a héber vallásos költészet gyöngyei és remekei, a zsoltárok is bevétettek a kér. egyházba a héber éneklésmóddal együtt, úgy a görög dicshymnusok- kal, a doxologiákkal együtt a görög éneklésmód is bejutott a keresztyén egyházba. A régi egyházi atyák azon törekvése, hogy a görög- pogány énekeket az egyházból kiszorítsák, arra késztette őket, hogy a görög énekek formai utánzása mellett keresztyén tartalmú hymnuso- kat költsenek. Ezen hymnusok legrégibb emléke egy alexandriai Kelementől eredő hymnus, mely élőének, strófa-, ellenstrófa- és végstrófából áll.

Egy a szó teljes értelmében kér. egyházi zenét a keresztyén egyház fennállása első századaiban nem volt képes teremteni és felmutatni. Ennek oka abban rejlik, hogy az első kér. gyülekezetek nem bírtak eredeti cultussal, a mennyiben cultusuk kezdetben a zsinagógák cultusának utánzása volt, s a szent énekek a görög, római s különösen a héber vallásos zenéből vétettek át. Egyöntetűséget és egyformaságot az istentiszteleti rendet illetőleg a nyugati kér. egyházban csak az 5. és 6. századbeli spanyol- és francziaországi zsinatok határozatai hoztak létre. — Csak ekkor fejlődött ki az igazi kér. ének, a mely csakhamar szép fejlődésnek indult s egész nyugaton elterjedt. Ambrosius a nagy egyházatya s majlandi püspök behozta a kér. hymnusokat az itáliai keresztyén gyülekezetekbe. Bár a későbbi szá*) Dr. Reissmann Ágost zenetörténelme nyomán.