Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-07-01 / 6-7. szám
144 Máté evangyélioraról de ő 1) nincs sehol sem Máté, sem János (ismerősének mondva, 2) nem hoz fel egy helyet sem az általa Máténak tulajdonított evangyéliomból, melyből megtudhatnék, hogy az azonos-é a mi Máté evangyéliomunkkal; 3) végűi szerinte Máté zsidóul írt, s hogy a mostani Máté-evangyéliom ezen zsidó nyelven írt evangyéliomnak fordítása, azt nem bizonyítja sem Papias, sem más egyházi iró, azt csak előfelteszik. Ha a szemtanúkra hivatkozunk, azok tanúbizonysága csak az esetben fogadható el, ha az megczáfolhatlan jellegű; de minthogy ilyen nincsen, azért amaz evan- gyéliomokat belső tulajdonaik szerint egyaránt vehetjük apostoli vagy nem apostoli eredetűeknek. A másik két synoptikus evangyéliom állítólag apostoli segédektől származik; Márk evangyéliomát ugyanis Márk írta volna, ki Péter tolmácsa volt, s művét állítólag maga Péter is átolvasta s helyeselte. De — mondja Strauss — a mai Márk evangyéliom nem úgy néz ki, mintha Péter előadása szerint, tehát egy sajátlagos, külön forrás után volna megírva; sokkal valószínűbb, hogy ez evangyéliom Máté és Lukács evangyéliomaiból van összeállítva, s Papias értesítése, mely szerint Márk evangyélioma nem volt rendezve (M0qy.oq .... i'yocapav, ov /.lávroi rá£et, rá vno rov Xqi- gioZ stb.) szintén nem vonatkozhatik ezen evangyéliomra, úgy hogy rögtön kitűnik, hogy Papias nem a mostani Márk evangyéliomról szól. Lukács evangyéliomának apostoli segédtől való eredetét számos adat támogatja, s miután Pál római fogságát nem írja le, általában az a nézet, hogy Pál említett fogságának idején, a 60-ík év táján íratott, tehát oly időben, midőn Páltól s más apostoloktól a leghitelesebb adatokat meríthette Jézus életét s tetteit illetőleg. De — mondja Strauss — Lukács evangyéliomának, illetve az apostoli cselekedetekről írott könyvnek hallgatása Pál fogságának lefolyásáról és végéről, még nem bizonyítja azt, hogy e mű Pál halála előtt Íratott; hanem megvan a lehetőség, hogy Lukács a maga evangyéliomát sokkal később s pedig oly korban írta, melyben Pálnak — ki különben Jézus életének tényeiről csak közvetve, s az apostolokkal való ritka érintkezése miatt csak tökéletlenül volt értesítve, — és épúgy a többi szemtanúknak adatait már nélkülözte, tehát azon lehetőségnek volt kitéve, hogy korának szellemében mythikus elemeket vegyen fel a történetiek közé. Azon érv ellen, hogy ama rövid, mintegy 30 évre terjedő időközben, mely Jézus halála s az evangyéliomnak keletkezése közt lefolyt, mythosok nem keletkezhettek, Usteri*) nyomán megjegyzi, *) Ullmann és Umbreit: „Theol. Studien und Kritiken“ ez. lapjának 1832. évf. 4 füzet 787 s k. lapjain.
