Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

bau folyton és folyton dolgoznak, támadása soka inog nem szűnő, azért ne legyünk tétlenek mi sem, hanem »vigyázzunk és imádkozzunk, nehogy kisértetbe essünk“ „ne építsünk homokra, nehogy az eső és szél tönkre tegye házunkat.“ — Azonban nincs mit félnünk, hisz Krisztusunk fegyverével harczolunk j ő tanított minket erre a harczra az Isten nevében, inár pedig „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?!! (Róma).

Strauss Dávid mythikus elmélete.

Kxcgetikai tanulmány.*)

Irta : Chriastelyi Gyula.

(Folytatás.)

Ezek után áttér Strauss a mythikus elmélet megvizsgálására és hosszasabban foglalkozik elméletének védelmével. Már akkor, midőn ez elméletet csak az ótestámentomru alkalmazták, többen szólaltak fel ellene; így az orthodoxok részéről Hess**) lépett fel egy czáfoló irattal, melynek tartalma 3 pontban foglalható össze: 1) a mythosuk sajátlanúl értendők, de a bibliai írók saját lúgosán akarnak megértetni, következőleg nem beszélnek el mythosokat. 2) a mythologia pogány jellegű; a biblia keresztyén könyv, tehát nem tartalmazhat ínytholo- giát. 3) Ha a csodás elem csak a legrégibb bibliai könyvekben jönne elő, melyeknek történeti jellege kevésbé van biztosítva, akkor a csodás elemet a mythosnak ismertető jeléül lehetne tekinteni; de a csodás elem a késó'bbi, tagadhatlanúl történeti jellegű könyvekben is ép úgy előfordul, mint a korábbiakban, azért nem lehet a mythikus elemnek ismertető jele.

De nemcsak Hess, hanem sok más theologus is, úgy az orthodoxok és supranaturalisták, mint a rationalisták táborából megtámadta a mythikus elméletet. Az általuk felhozott érvek közül a legfontosabb, melyet Strauss is legtöbbre becsűi s legnagyobb figyelemre méltat, az, hogy két evangyéliomnak szemtanúktól való eredete, s a másik kettőnek valószínűleg igen korai szerkesztése inhistorikus mondák becsúszását elképzelhetlcnné teszi.

Hogy ez érv értékéről meggyőződhessék, sorra veszi az evan- gyéliomokat s azoknak eredetét vizsgálat alá veszi. Máté evan- g y é 1 i o m á t illetőleg megjegyzi, hogy Papias szól ugyan egy

*) „Das Leben Jesu“ nyomán.

**) Grenzbestimmung dessen, was in der Bibel Mythus u. s. f. uud was wirkliche Geschichte ist. — Bibliothek der heiligen Geschichte II. kutet, 105 s kov. lap.