Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-01-01 / 1. szám
\ India, a csodák országa nyitva állott az európai nemzők előtt. S valóban nem csalódtak! Mert az, a mit találtak, csakugyan mesés volt. Eleinte természetesen csakis az anyagiakra szorítkoztak, de későbben már a kereskedő és kalandor után a szellembuvár is Indiába került, hogy a csodák legcsodásbikát, az ind szellemet ismertesse a nyugattal. Hisz’ az indok nyelve, vallása, művészete stb. mind- megannyi szellemi csoda, melynek teljes ismerete csak későbbi századokban lesz elérhető. — De a lpgcsodásabb e téren kétségkívül az ind szellemnek egyik legkiválóbb hajtása, a buddhismus, a mely egy eddig hallatlan ellenmondásnak megtestesülése: egy vallás Isten, vallásos objectum nélkül. Ezen szellemes paradoxon ma már közkeletű, daczára annak, hogy méilyebb alapja még bebizonyítva pines. — Valóban furcsa! — Megfeledkeznek arról, hogy ezen látszólag ártatlan aperyu milyen nagy horderejű a vallásos öntudatra nézve. Mert, ha igazán áll az, Jiogy a buddhismus (mint vallás) az isteneszme teljes híjával van, akkor a vallástudomány okvetetlenül a következő dilemmába kerül. Vagy: 1) a buddhismus vallás, daczára annak, hogy atheistnus, s akkor a mi vallásfogalmunk hamis; vagy: 2) ha ez helyes, akkor a buddhismus nem vallás. — Részletesebben : ha a vallás lényege abban áll, hogy ez kölcsönható elemek viszonya’, speoialiter a végesnek viszonya a végtelenhez, akkor a buddhismus — minthogy benne a viszony egyik tagja hiányzik — nem lehet vallás. A tapasztalat pedig már-most azt mutatja, hogy a buddhismus lényegileg ugyanazon hatással bír, mint a többi vallások, sőt, hogy az emberiség egy harmadrészénél tényleg a vallásos öntudat kielégítésére* szolgál. Ebből * okvetetlenül az következik, hogy a huddhismusban is meg van a vallás lényege, t. i, a végesnek viszonya a végtelenhez. Ha nem sikerülne ezt kimutatni, akkor a mi vallásfogalmunkat (mint kriteriont) okvetetlenül másképen kellene meghatározni, mert külÖmben egyike a legmagasabb s legintensivebb vallásoknak nem volna alárendelhető azon fogalomnak. Minden attól függ tehát, hogy vájjon ki lehet-e mutatni, hogy a huddhismusban szinte megvan olyasvalami, a mi a többi vallásók istenségének vagy egyáltalán az ahsolutumnak megfelel. Jelen soraimnak feladata ezt kideríteni. Mindenekelőtt — bár körvonalozottan is — a buddhismus tanrendszere natározandó meg, mert csak ebből lehet azon következtetéseket levonni, a melyek tulajdon- képi tárgyunkra tartoznak. A buddhismus tanai rövideden a következők : Az ember, mint a baj és bűn rabja megváltás után eped. Ezen megváltás azonban, nem minta brahmanismusban, külső asketikus ** 11 ___*
