Gondolat, 1881-1882 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1881-09-01 / 1-2. szám

miként ingerelték Istennek haragját engedetlenség es bálványozás által, így már Salamon uralkodásának kezdetén dorgálólag igy szól az iró

I Kir. III, 2 —4: „A község áldozik vala a magaslatokon, mert nem építtetett vala ház az Úr nevének mind ez ideig. Szerété ugyan Salamon az Urat, járván Dávidnak az ő atyjának parancsolatában, csakhogy a magaslatokon áldozik vala, és ott szerez vala jóillatot.“ Hasonlókép megrovatnak Judának következő, részben külömben jámbor királyai, azért hogy magaslati oltárokat emeltek vagy állva hagyták azokat, I Kir. XIY, 22. XY, 14. XXII, 44. II Kir. XII, 4. XIY, 4. XY. 4. 35. XVI, 4. XXI, 3; s Hiskiáról dicsérőleg emlittetik fel, hogy a magaslati oltárokat szétrombolta II Kir. XYIII, 4. — Ellenben Sámuel könyvei több helyütt beszéltetik el, hogy a szövetség ládája mellett emeltettek oltárok, a nélkül hogy ez valami Istennek nem tetsző dolog gyanánt jeleltetnék meg; sőt pár helyütt épenséggel úgy emlittetik hogy Jehovának kedves : I Sam. YII, 5 s. k. 17. IX, 13. X, 3. XIY, 35.

II Sam. XXIV, 18-25.

2. Ezzel összefügg, hogy a Királyok könyvében a törvénykönyvnek Josias alatt történt felfedezése előtt többször utalás történik mint Írottra: I Kir. II, 3. II Kir. XIY, 6. XYII, 7.; hasonló értelemben gyakran deuteronomikus kifejezésekkel I Kir. III, 14. YI, 12. YIII, 58. 61. IX, 4. 6. XI, 38. II Kir. XI, 31. XYII, 13. 15. 34. XYHI, 6. XXI, 8. — Ilyesmit Sámuelnél nem találunk, jóllehet alkalma elégszer lett volna. E körülmény egyszersmind más szerzési időre is utal.

3. A királyok könyveiben gyakran citáltatnak forrásokul korábbi történelmi müvek, mint a melyekből az illető királyokra és tetteikre vonatkozólag bővebb tájékozás meríthető; míg Sámuelnél egyetlen egy

Lj 'xf idézet fordul elő II Sam. I, 18. derék könyvéből, Dávid elegiája Saul . ” és Jonathan halálára; ez is egészen más nemű, mint a Királyok köny- ^ T veinek idézetei. Ha Samuel szerzője a Királyok szerzőjével azonos volna, semmi kétség, hogy a Sámuel, Saul és Dávid történetét tárgyazó iratokat, — melyek a Királyok könyveinek szereztetésekor kétség kívül megvoltak — idézte volna. — Éhez járul, hogy Sámuel. Saul és Dávid történetének elbeszélésében sehol sem tétetik utalás a számkivetésre, mely pedig, ha a szerző e korban élt, könnyen becsúszhat vala.

4. A két mű nyelvben is nagyon külömbözik; míg ugyanis a Királyok könyvei sokhelyütt az aram felé hajlanak, addig Sámuel könyveiben ez sehol sem észlelhető. Ily aramismusok: tis nx helyett I Kir. XIY, 2. II Kir. IY, 16. 23. YIII, 1. nuno I Kir. XX, 14. sk. nns I Kir. X, 15. XJ, 24. 1pi*í helyett I Kir. III, 11 sk. WlK stb.

5. De nem is gondolható, hogy Sámuel könyvei azon terjedelemben és alakban, a mint őket most bírjuk, a Királyok könyvével egy