Gondolat, 1881-1882 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1881-09-01 / 1-2. szám

— 7

idejüleg írattak volna. — Hogy a királyok könyve épen ott kezdi, a hol Sámuel végzi, 8 erre többször vonatkozik, azt kimagyarázni könnyű; do sokkal nagyobb nehézségeket okoznak azon adatok, melyek magukban Sámuel könyveiben vannak. II Sam. V, 4 szerint a szerzési időt okvetlen Dávid halál utánra kell helyeznünk, de nem gondolható, hogy szerző azon pontnál végezte volna előadását, hol az most végződik, a nélkül, hogy a király halálát elbeszélte volna. — Sőt több körülmény oda mutat, hogy Sámuel szerzője művét Dávid halálán túl is folytatta. Nevezetesen:

a) Kitűnik ez, ha azt mi I Sam. II, 27—36. elbeszéltetik, egybevetjük I Kir. II, 26. skkvel.

b) Hasonló valószínűséggel feltehető II Sam. VII alapján, hogy szerző még Dávid halála után is folytatta művét, s hogy legalább részben Salamon történetét is tárgyalta. E része művének hihetőleg I Kir. elején van meg, mi úgy magyarázható, hogy a Királyok szerzőjo Sámuel utolsó részét, Dávid utolsó betegségének hírétől kezdve olvágta, némileg átdolgozta s más forrásokból kibővítette.

Bicék érvelése sok helyütt csaknem érthetetlen. Nem teszem meg most reá nézve megjegyzéseimet, úgy is lesz arra o szakasz végén kedvezőbb alkalmam. Hanem vegyük e helyett lehetőleg szomes és éles analysis alá Sámuel könyveinek szövegét s Bleek érvelésének alaptalan volta azonnal ki fog tűnni.

Azt ő is elismeri, hogy Sámuel könyveiben kimutathatók a források, melyekből szerző anyagát merítette. Részint a szájhagyományt, részint a korábbi írásbeli feljegyzéseket használta fel. Ez utóbbi áll kivált a felvett költészeti darabokról, mint pl. I Sam. II, 1—10 egy dal, mely ott úgy jeleltetik, mint Hannának, Sámuel anyjának imája, fiának születése és elválasztása után; tartalma azonban világosan mutatja, hogy a dal nem avégett keltetett, hogy Hanna imája legyen, sőt eredetileg Izrael egy királyáról szólt, ki külollenségekkcl folytatott háborújában diadalmaskodott (lásd az 1 és 4 verseket); Hannának tévedésből lön tulajdonítva, mire az 5. vers adott okot („míg a meddő hetet szül, a sok gyermekű fonnyadoz.“) Bizonyos ennélfogva, hogy a dalt nem Sámuel szerzője irta s adta Hanna szájába, hanem már készen találta s csak e vonatkozásban szőtte be előadásába.

Ewald (Geschichte des Volkes Izrael I, 212) szerint c dal később, a könyvnek Josias alatt történt átdolgozásakor toldatott be; ez azonban mint alább látni fogjuk szükségtelen s igazolhatlan felvétel.

Ugyanily költői darab II Sam. I, 19—27 Dávid elegiája Saul és Jonathan halálára a "'PJ? a derék könyvéből mint maga mondja