Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
14. Halál, temető, ítélet
368 Halál, temető, ítélet még oldalam mellett hagyott, hogy egymásnak életét megédesítsük a kölcsönös szeretet által! Adj nékem bölcs elmét és tiszta szívet, hogy árnyék-életemet a Te dicsőségedre tölthessem s jó emléket hagyhassak itt magam után! Add nékem Szentlelkednek erejét, hogy áldjalak Tégedet Istenem, ki a Te nagy irgalmasságodból újonnan szültél engemet az élő reménységre, a Jézus Krisztusnak halálból való feltámadása által, az örökségre, mely el nem veszhet, meg sem mocskoltatha- tik, meg sem hervadhat, mely nékem mennyekben tartatik. Ámen. * Múló a világ, virágja lehull, Csillag leesik, minden megavul. Legszebb örömünk víg napja leszáll, Mindent megemészt a sír, a halál.
/
