Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.

14. Halál, temető, ítélet

Halál, temető, ítélet

365

Búm tengerén örömcsepp volt, Éjszakámon a szelíd hold,

Lelke tiszta, mint a mennybolt.

Elveszett gyönyörűségem!

Ki pótolja őt ki nékem?

Hol a vigasz földön, égen?

Te vagy csupán szent vallásom: Balzsamom, vigasztalásom,

Mind itt, mind a másvilágon.

Liliom a tövis között,

Fehér ruhába öltözött,

Múló létért nyert örököt.

A jó Isten akarta ezt!

A szív nyer akkor is, ha veszt, Javamra lesz még e kereszt.

Tanulok a mennynek élni, Sírtól, haláltól nem félni,

Szebb, örökös hont remélni.