Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.

10. Megnyugvás, boldogság és hála

292

Megnyugvás, boldogság és hála

Míg odafenn leend

Dicsőbb czélhoz jutásom:

Szeretet, hit, remény:

Megmarad ez a három;

Örökké megmarad,

Bár mindent sír temet,

S ezek közt legnagyobb

Te vagy, óh szeretet!

* *

*

Szeretet Istene,

Buzgón könyörgve kérlek: Szerető szívet adj,

Míg odafenn dicsérlek, így síron innen és A síron messze túl,

Áldott s boldog leszek Kimondhatatlanul! Ámen.

*

Nem vénül a szív, mely szeret, Habár virági hullnak:

Egy-két szál még mindig marad Megfonni koszorúnak.