Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
7. Ünnepi imák
Ünnepi imák 151 NAGYPÉNTEKEN. Mélyen megindult szívvel állok itt és bűnbánóan, töredelmesen, kínos keresztfádnál, én Jézusom! Meghaltál! Meghalt az Isten remekje, mi bűneinkért halt meg az Igaz; mi érdemeltük az örök halált s bűntől, haláltól megváltott halála. Szívbeli hála Néked, Istenemnek, hogy Egyszülötted meghalt értem is. Óh add, Atyám, add nékem Lelkedet, hogy szent fiad halála ünnepén meghaljak én is bűnnek és világnak, s éljek Tenéked tetsző életet, olyat, minő a Jézusé vala! Óh áldott élet, Jézus élete, állj példakép előttem síromig, óh állj előttem Megváltóm szünetlen. Szent lábad bár e föld porát taposta, de lelked a hit által mennynek élt, múló világon ama szebb világnak. Ide varázsiád a siralom völgyére az elveszített Édent, Jézusom ide varázslá
