Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Első rész - VI. Böjtiek, Krisztus Urunk szenvedéséről és haláláról
100 9. Áloéval is, mert ennek Tisztító erője Hitünknek, az elevennek, Lesz ismertetője. 10. Más dolgoknak is kell végre Illatozni abban, Kegyességünk jelzésére, Mely imára lobban. 11. Égbe törő imádságunk Nagy dolgot visz véghez : Isten színe elé álljunk, S minden lehetséges. 12. Ha így leszünk istenfélők Szomorúságunkban : Megtaláljuk őt, az élőt, Boldog vígságunkban. 13. Temetésed emlékére így kell ünnepelnünk, S feltámadást így remélve Örvendhet a lelkünk. Az Űr hét szava a kereszten s a belőlük folyó vigasztalás. Saját dallam. (87.) 151. Mikor Jézus a kereszten Szenvedett nagy gyötrelmekben : Hét szóra nyílt az ajka ; Beszéljük meg áhítattal, Mert üdvünket akarta. 2. A hét Igét így kezdi meg: Atyám, bocsáss meg nékiek, Ez elvakult tömegnek; Nem tudják, mit cselekszenek, Hogy erre vetemednek. 3. íme az Ür nagy kegyelme! Nem egyet vesz figyelembe: Mind menteni akarja; S érettünk ne könyörögne, Hogy bűnünk eltakarja? 4. A második szót anyjához Mondotta: lm fiad János, Ki velem volt idáig ; És Jánoshoz: ímhol anyád, Viseld gondját halálig. 5. íme az Ür nagy kegyelme! Annyi kínba', gyötrelembe' Szerettire gondja van : S rólunk meg ne emlékeznék Országában boldogan? 6. A harmadik a latornak Szól, ki jobbján rája hallgat: Ámen, bízzál szavamban, Bizony mondom, velem leszel Ma a paradicsomban. 7. Íme az Ür nagy kegyelme ! Jóságával átölelte Azt, ki későn tére meg : Hogy hagyná el, ki idején Bűnbánatra ébredett? 8. A negyedik szó növekvő S percről percre jobban gyötrő Fájdalmának engedett: Én Istenem, én Istenem, Mért hagytál el engemet? 9. íme az Ür nagy kegyelme ! Neki nem volt segedelme, S úgy szenvedte kínjait, Hogy az örök békességben Táplálhassa fiait. 10. Az ötödik szót megtörten, Kínjaitól meggyötörten Hangoztatta : Szomjazom ! Mert a csontig kiaszalva Égette a fájdalom. 11. íme az Ür nagy kegyelme! A gonoszt is fölemelve Szomjúságot szenvedett, Hogy az ördög ne kínozza Azt, aki itt vétkezett. 12. A hatodik, nagy szózattal Megbékít és megvigasztal : Minden elvégeztetett, Ami üdv az embereknek Régtől megígértetett. 13. íme az Ür nagy kegyelme ! Kárhozatra nem engedve Váltságunkra működék: S ki merné még azt