Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Első rész - V. Krisztus Urunk munkás életéről

71 nem kelhetett, Sőt be sem vétetett. 8. Némely mag útszélre Esik; amit látván, A lelkek vesztére Elkapja a sátán. Ezek az Ür Igéit Hallják, de nem értik, Figyelmetlen emberek, Jóra képtelenek, Csak a bűn kell nékik. 9. Másik kősziklára Jut s hamar kiszárad ; Ingatag sáfárja Ez az igazságnak: Nagy örömmel gondozza, Míg jól megy a dolga, De gyökeret nem ereszt; S ha rájár a kereszt, Hitét félredobja. 10. Más meg tövisre lel, S a tövis megfojtja; A gonosz ez, amely A szívet megrontja. Ezek csak a világnak S a bűnnek szolgálnak: Haszonlesők, csalárdak, Fosztogatni járnak, Mindent megpróbálnak. 11. Ha jó földbe érhet Az Igének magva: Ez az, hogy a lélek Magába fogadja. Ez termi a gyümölcsöt: A tiszta erkölcsöt, Odaadást, türelmet, Mert be ilyet enged Kapuja a mennynek. f 12. Krisztus Urunk, arra Engedj igyekeznünk, Hogy a te szavadra Visszaemlékezzünk, S kísértésnek idején Csak tebenned hivén, Parancsodat kövessük, Igazad keressük, S kedved megnyerhessük. 13. Vészek viharától Óvjad egyházadat, S a gonosz világtól Maroknyi nyájadat. Tarts távol a botránytól S ördög hálójától, Hogy utadon haladva S benned megnyugodva Jussunk országodba. Tranovszky György. Dallama : Kérjük Krisztus Urunkat. (338.) 122. Z engjük el most vidáman, Mi van az Ür nagy méltóságában, Mely jelekben, csodákban, tettekben Mutatkozott bővebben. 2. Alig tizenkét évvel Máris feltűnt nagy bölcseségével : A templomban papokkal egy sorban Vitatkozik e korban. 3. Harminc éves korában Keresztelő János a Jordánban Felavatta, mesterré fogadta S csodálattal hallgatta. 4. Megnyílt az ég fölötte, S Isten szava ekként üdvözlötte : Te egyetlen kedves Fiam nekem, Benned vagyon én kedvem ! 5. Hivatását azonnal Megkezdte az evangéliommal : Terjesztette, s amint értelmezte, Tettel is elvégezte. 6. Vakokat és bénákat Gyógyítgatott ; művelt nagy csodákat: Holt feltámad, hatalmas szavának Senki ellent nem állhat. 7. A bélpoklos tisztára Gyógyult az ő „akarom" szavára; S talpra álla, kit szélütés jára: A százados szolszolgája. 8. Mikor pedig hajón volt, A tengerre szélcsendet parancsolt, S látták tüstént a szelek elültét S a viharnak megszűntét. 9. Ki mondhatná el mindet, Ami jót az Ür adott a hívek