Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Első rész - VII. Húsvétiek, Krisztus Urunk feltámadásáról
160 énekkel Az égiekkel, Mert miértünk küzdött, fáradott, De fel is támadott, És szent örömben Él fent a mennyben! Saját dallam. (142.) 238. V i g énekkel ünnepeljünk, Halleluja! Krisztusunknak hálát zengjünk : Halleluja! 2. Értünk halt meg a kereszten, Halleluja! Hogy magának megszerezzen. Halleluja ! 3. Feltámadván, megdöntötte — Halleluja! A poklokat mindörökre. Halleluja ! 4. Hova lett a kígyó feje? Halleluja ! Eltaposta nagy ereje. Halleluja ! 5. Hol van, pokol, diadalmad ? Halleluja ! Dühönghetsz, de nincs hatalmad. Halleluja ! 6. Hol van, halál, bősz fulánkod? Halleluja! Krisztus minket már megváltott. Halleluja ! 7. A horogra tűzött féreg — Halleluja! Túltett rajtad: elnyelt téged. Halleluja! 8. Krisztus volt, az Isten Fia, Halleluja! Neki kellett kínlódnia. Halleluja ! 9. Kik kegyetlen bántak vele — Halleluja! Im maga az Ür győzte le. Halleluja! 10. Magasztalnunk kell s dicsérnünk — Halleluja! A mi lelki üdvösségünk. Halleluja ! f 11. Dicsőség az Úristennek, Halleluja! A Fiúnak s Szentléleknek. Halleluja! 12. Jézusunk, ki feltámadtál, Halleluja! Nekünk örök üdvöt adtál. Halleluja ! Tranovszky György. Vigasztalás a halál ellen. Dallama : Jézusom el nem hagyom. (258.) 239. J ézus, az én életem, Bizodalmam, üdvösségem Él, tudom, s ez énnekem Elegendő mindenképen; Bár a sírom eltemet: Baj nem érhet engemet. 2. Él Jézus, az én Uram, Rám is vár új, boldog élet Ott, ahol ő maga van: Mit rettegjek, kitől féljek? Ahol a fő, ott a tag, Tőle el nem maradhat. 3. Engem e fő vezérel, Ehhez vagyok hozzákötve: Hitem erős kezével Ragadom meg mindörökre, Hogy sem élet, sem halál Nem választ el tőle már! 4. Porból való test vagyok : Tudom porrá kell majd lennem; De ha övé maradok, Holtomból feltámaszt engem, S vele élek vidáman Dicsőséges honában. 5. Visszatérek testembe, Fényes lesz az öltözetem, És az Urat esengve Színről színre szemlélhetem; Megdicsőül alakom: Megváltóm is láthatom. 6. Meglátom s felismerem Jézusom saját szememmel, S az örömet érezem, Mit az ember csak ott fenn lel; Gyarlóság nem szomorít : Az Isten megszabadít.
