Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Első rész - VII. Húsvétiek, Krisztus Urunk feltámadásáról

159 Saját dallam. (140.) 236. Feltámasztott vitézünknek, Győzedelmes vezérünknek, Krisztusnak, ki a halálból :,: Támadott fel sírjából : :, : Halleluja ! 2. Szenvedése üdvözített, Megváltotta bűneinket ; Halálával eltörölte :,: Halálunkat örökre: :,: Halleluja! 3. Élve már a mi Urunknak, Meghalva rút vágyainknak: Támadjunk fel sok bűnünkből:,: S hálát adjunk szívünkből: :,: Halleluja! 4. Jézus, kinek hatalma nagy, S királyoknak Királya vagy: Hallgasd meg a mi kérelmünk, :,: Kegyelmedért esengünk. :,: Halleluja! 5. Jézusunk, ki éltet adtál S bizonyára feltámadtál : Vezess ki a sötétségből, :,: Bűneink fertőjéből. :,: Halleluja! 6. Hogy tőlük megmenekedve S igazságod megismerve Téged mindig úgy kövessünk, :,: Hogy tieid lehessünk. :,: Halleluja! 7. Halleluját zengjünk néked, Színről színre lássunk téged, Hol Atyáddal dicsőségben :,: Uralkodol az égben. :,: Halleluja! Saját dallam. (141.) 33*7. Üdvözítőnk feltámadását Üdvözölje dicséret s vidámság, Mert az éjt eloszlatta, Sötétjét megvilágította. Mi is vígan keljünk, Angyalokkal zengjünk, örvendjünk És énekeljünk ; Mert a föld, a fák lombozatja, Erdők, mezők, az ég fényes napja S madárszó, mint imádság Zengi Urunk feltámadását; S mindez a repeső, Boldogság-kereső új élet Istendícséret ! Dicsérjük víg énekkel Az égiekkel, Mert miértünk küzdött, fáradott, De fel is támadott, És szent örömben Él fent a mennyben. 2. Az angyalok, akik ott voltak, Azt hirdették a hű asszonyoknak, Hogy az Ür már feltámadt ! Mondják meg az egész világnak, Péternek s másoknak, Hogy a dolog hírét elvigyék És mind elhiggyék : Előttük megy Galileába, Mint mondotta, mikor köztük járva Földi testben élhetett. Azok pedig nagy tiszteletet Adtak, mikor látták Drága Mesterüket ; szemüknek Mindnyájan hittek. Dicsérjük víg énekkel stb. f 3. Hallgass meg, Üristen, bennünket És adj helyet a mi kérelmünknek Hatalmaddal talpra kélt, Feltámasztott kedves Fiadért, Ki öröktől fogva Veled egy jelenség, teljesség, Igaz Istenség: Add nekünk az örök uralmat, Hol örömünk soha ki nem halhat; Hogy bűnre ne juthassunk, Kegyelmedben megmaradhassunk Szentjeid sorában, Velük egyetemben örömben Ott fenn a mennyben. Dicsérjük víg