Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Első rész - VI. Böjtiek, Krisztus Urunk szenvedéséről és haláláról

116 5. Drága lényed szent il­latja A mérget átváltoztatja; Italod élettel teli, Tudja, aki megízleli. Add kegyel­med stb. 6. Ha szenvedek, csak rád nézek S mindjárt égő szom­jat érzek, És csak téged ke­reslek fel, Méltatlan is, ké­résemmel. Add kegyelmed stb. 7. Üdv, jó pásztor, ki meg­haltál S halálodban megfá­radtál, Aki ott vagy nagy kegyetlen Megfeszítve a ke­reszten. Add kegyelmed stb. 8. Feláldoztad életedet, Hogy üdvözítsd híveidet, Se­gítséged odaadtad A jóknak és gonoszaknak. Bár jutná­nak kegyelmedbe, S marad­nának holtig benne! 9. Meggyötörve, meggya­lázva Jutottál a keresztfára ; Fejed tövis koszorúzta, Tes­ted vessző verte csúfra. Add kegyelmed stb. 10. Véghetetlen Minden­ható! Csoda ez, meg nem fogható: S ki az, aki az üdv végett Szeretettel keres té­ged? Add kegyelmed stb. 11. Üdv neked a kegyes­ségben, Jézus, örök üdvös­ségem; Ó adj nekem tiszta éltet , Hogy szenvedni tudjak érted. Add kegyelmed stb. 12. Ó tiszta szív, ó szere­tet: Tisztítsd meg az én szí­vemet; Legyen mindig ben­ned élő, Vallásos és isten­félő. Add kegyelmed stb. 13. Add, hogy szívem egy­beforrjon A tiéddel, s meg­tisztuljon, Mert csak szí­vem tisztasága Lehet szíved társasága. Add kegyelmed stb. 14. Ö Jézusom, fogadd há­lám, Hogy váltságom véred árán Haláloddal megszerez­ted S ellenim lefegyverez­ted. Add kegyelmed stb. 15. Ha elhagyom életemet: Jézus, fogadd be lelkemet; Hozzád szálljon örvendezve, Semmi baj ne környékezze; Add rám a te áldásodat, Hogy meglássam országo­dat ! Kaiinka Joachim. Lamentáció szerdára, virágvasárnap után. 1. lam. Ádám kesergése bűnbeesése fölött és vigasztalódása. Saját dallam. (111.) 186. Adám kiűzetvén a Szépséges édenből, Sírva állt meg, bukásán Kesergő szé­gyenből; Ördög s halál vévén Hatalmat felette : Össze­hívta családját S ily sza­vakkal integette: 2. (Ádám:) Ó jaj nekem, bűnösnek És boldogtalan­nak, Elmondanom okait Nyomorúságomnak! Meg va­gyok sebezve, Súlyos bűnbe estem : Engedtem a sátán­nak, S minden javam elvesz­tettem. 3. Nem akarom titkolni Szívemnek bánatát : Hall­gasd meg hát, gyermekem, S szánd meg szegény atyád! Bűnömért rád szállnak A bajok s keservek, S minden nehéz szenvedést Néked kell majd elviselned.

Next

/
Thumbnails
Contents