H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
- A kántorok énektanításának kritikája -Éli: ((2) r. A korban több kritika érte a kántorok munkáját. Ugyanakkor nem tudunk egyelőre olyan forrásról, amely pontosan és részletesen felsorolta volna, hogy a kántorok működése milyen követelményeknek feleljen meg. Geleji Katona kortársa, a szlovák evangélikusok számára énekeskönyvet adó Tranoscius az énekeskönyve végén részletes utasítások179 kai látta el a kántorokat: „Napomenutj Kantorum potrebné". - A zene és ének esztétikai szerepéről; a zene hatalmáról -Éli: ((2) v; Ν12: 131. Geleji Katona megfogalmazásai többször emlékeztetnek Luther elragadtatott 180 szavaira. - A zene a mesterséges szólásnak egy neme, amely lehet mesterséges eszközökkel (hangszerekkel; musica instrumentális) és természet szerint való eszközökkel (szó, száj, nyelv stb.; musica vocalis); a musica vocalis két neme: figurális (többszólamú) vagy simplex (egyszólamú) -Éli: ((4) r S| c| (. 181 1 - Többszólamú énekek - I. az Eperjesi graduál (S 57) kanciói, a passiók 1 turbái, a litánia négyszólamú válaszai. -Zeneelméleti alapismeretek - Ν12: 129-132. - A Szenei Molnár-féle zsoltárokhoz nem cifraságból nyomtatták a kottát, hanem azért, hogy mindenki az egyszer elrendelt és bevett dallamot kövesse, s ne csak hallás után terjedjenek; ráadásul a kottanyomtatás megdrágítja az énekeskönyvet, s a könyvnyomtató munkája is kárbavész, ha nem tudnak kottát olvasni É13: V - Az éneklés a tanítás eszköze: az énekelt szöveget könnyebb megjegyezni T33:409. 17 9 RMNy 1655: 693-700. Köszönöm Pavercsik Ilonának, hogy felhívta a figyelmemet erre a forrásra. I8 0LUTHER, Martin. 1914, 368-374. m Skaricza Máté Szegedi Kis Istvánról írt életrajzában többszólamú éneklésről tesz említést, de nem részletezi, hogy milyen műfajú énekek szóltak az asztalnál: Szebeni János, a kevi iskola tanítója kiváló zeneértő volt, „néha ebédnél és vacsoránál Szegedivel énekeltek. ... Az ifjabb énekelte az altot. Szegedi atya pedig a basszust. Ugyanezt máskor is megtették, különösen mikor Isten igéjének szolgái Szegedinél vígabban vendégeskedtek." (Idézi és fordítja KATHONAGéza, 1974, 135.) 18 2 „Az Eperjesi graduál az első, magyar nyelvű többszólamú tételeket is tartalmazó gyűjteményünk és egyetlen marad a 17. század végéig" (FERENCZI Ilona, I, 1988A, 23). 81
